Perticsné Kácsor Andrea (TISZA)
PERTICSNÉ KÁCSOR ANDREA (TISZA): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy folytatnám egy kicsit az analógiát. Az előbb itt építészmérnökként még az alapok megvizsgálásánál tartottunk és a meglévő állapot felmérésénél, most pedig megérkezünk az első intézkedésekig, amikor is, mondjuk, egy mérnök gazdaságosan és jó felelősségtudattal kell hogy gazdálkodjon a beruházó pénzével.
Mi is a kiindulási pontunk? Ez az örökségünk, a 8,3 százalékos hiány. Azonban már júliusban látszott, hogy felelős kormányzati tevékenységgel további intézkedések nélkül is 7,5 százalékra csökkenthető a hiány. Milyen tételekkel tudta a kormány már az első intézkedéseivel csökkenteni a várható hiányt? Megállapodást kötöttünk az Európai Unióval és hazahoztuk a nekünk járó forrásokat; megszüntettük a KEKVA-kat; erősödött a forint, csökkentek a kamatkiadások, csökkentek a hozamok. Itt, ez utóbbinál, az állampapírhozamok csökkenése már a hiteles gazdaságpolitika hatása, valamint az euróövezethez való csatlakozásunk célkitűzésének elismerése volt.
Ha vetünk egy pillantást az európai uniós forrásokra, akkor azt is látjuk, hogy a korábbi kormányzat, bár tervezett az európai uniós forrásokkal, az RRF-támogatásokhoz szükséges feladatok mindössze 27 százalékát végezte el, azaz a 10 milliárd eurós vállalásból mindössze 2,7 milliárd euró beruházást valósított meg. Az új kormányzat feladata volt a fennmaradó 7,3 milliárd eurós forrásra megkötni a megállapodásokat. Hozzáteszem, hogy önök minden törvényjavaslatot leszavaztak az elmúlt hónapokban, amelyek az európai uniós források hazahozatalát célozták. ( Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem igaz!) A 10 milliárd euró összegű RRF-források két részből állnak: van egy 6,5 milliárd eurós támogatás és van egy 3,5 milliárd eurós hitel.
A hiány alakulása tekintetében vannak olyan tételek, amelyek javítják az idei hiányt 1,2 százalékkal, ezek pedig a következők: a már végrehajtott programok, a megvalósult beruházások, melyeket be lehetett forgatni az RRF-elszámolásba, valamint a kohéziós programok. Nincsen hatása a hiányra ‑ ha itt a hiányszámokat és százalékokat vizsgáljuk ‑ az elektromos hálózati projektek támogatásának, illetve az MFB tőkeemelésének az RRF-támogatásból. Miért is? Mert a tőkeemelés hiánynövelő hatását a megkapott támogatás ellensúlyozza.
Azonban mely RRF-tételek fogják növelni a hiányt, és mekkora értékben? 0,6 százalékkal és a hitelekből finanszírozott kiadásoknál nő a hiány. Ez alól a ROSCO a kivétel, itt nem most, a tőkeemeléskor jelenik meg a hiány, hanem később, a kifizetéskor, itt a tőkeemelés a kormányzati szektoron belüli entitásnak a kiadása.
Fontos hiánycsökkentő hatással járt a KEKVA-k átalakítása. A hiányjavító hatás döntő részben abból fakad, hogy a KEKVA-k közül egyetlenként a Mol-Új Európa Alapítványtól visszakerülő pénzügyi eszközöknek egyszeri SA bevételnövelő hatása van.
A TISZA-kormány első intézkedései, ahogy látható a számokból, valódi, számszerűsíthető javulást hoztak, azaz a 8,3 százalékos örökségünket 7,5 százalékra csökkentettük. Ezt jelenti, ha egy kormányzat felelősen cselekszik, ahogy cselekszik egy mérnök, amikor a beruházó rábízza a megtakarításait. Köszönöm szépen. ( Taps a kormánypárt soraiban.)