Gombár Dávid (TISZA)
GOMBÁR DÁVID (TISZA): Köszönöm a szót, elnök úr. Kicsit meglepett, azt hittem, hogy van még egy kis időm, de változnak itt a felállások gyakran. Szeretnék kicsit beszélni a jelenlegi gazdasági helyzetképről, hogy mi miatt jutottunk odáig, hogy változtatni, módosítani kell a költségvetésen.
Beszéltünk arról is, hogy Magyarországnak nem egyszerűen növekvő gazdaságra van szüksége, hanem olyan növekedésre, amelyből minden magyar ember érez valamit. Az egész magyar gazdaságnak kell növekednie, családoknak, vállalkozásoknak kell ezt érezniük, nem néhány kivételezett vállalatnak vagy esetleg oligarcháknak. Az elmúlt években számos olyan nehézséggel kellett megküzdenünk, amely egyszerre érintette a magyar családokat, a vállalkozásokat és úgy általánosságban véve az egész gazdaságot. De ma már nem csak problémákról beszélhetünk, a számok és a gazdasági folyamatok alapján egyre több területen látható fordulat.
A második negyedévben a GDP 1,7 százalékkal bővült éves alapon. Az iparban megjelentek a stabilizáció jelei, a szolgáltatások teljesítménye javul, és ami különösen fontos, újra élénkült a belső piaci kereslet. Ugyanakkor sajnos a mezőgazdaságot sújtó aszályhelyzet továbbra is visszafogja a növekedési intenzitást. Ha nőnek a bérek, ha nő a családok rendelkezésre álló jövedelme, ha javul a bizalom, akkor az emberek többet tudnak vásárolni, többet tudnak félretenni, és többet tudnak a saját otthonukra, a saját jövőjükre fordítani. A háztartások fogyasztása idén várhatóan 4,4 százalékkal bővülhet. Ez azt mutatja, hogy a magyar családok jövedelmi helyzete javul, és egyre nagyobb szerepet tudnak vállalni a gazdaság élénkítésében, újraindításában.
Az infláció is kedvezőbben alakult a vártnál, mint láthatjuk. Ez különösen fontos, hiszen hiába nőnek a bérek, hiába nő a keresőképesség, ha ugyanolyan ütemben vagy még gyorsabb ütemben emelkednek esetlegesen az árak. Az erős forint segíti az infláció csökkentését, a hazai energiaszektor diverzifikációja is hozzájárul ehhez, de mint mondtam, az aszályhelyzet és az élelmiszerárak világpiaci növekedése hátráltató tényező lehet.
A gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladata ezért továbbra is az, hogy megőrizzük a bérek vásárlóerejét, ezt növeljük, olyan stabil gazdaság építését folytassuk, ahol a működő piac és a gazdaság közvetlenül a lakosság számára érzékelhető. Az év hátralévő részében az élelmiszerárakat a világpiaci árak emelkedése és a hazai aszályhelyzet, míg a szolgáltatások árait a továbbra is magas bérdinamika emelheti, de az infláció ezzel együtt is alacsony, közel 1,6 százalék körül alakulhat.
Négyévnyi visszaesés van magunk után, de a négyévnyi visszaesés után a beruházások területén is fordulatok várhatók. A lakossági beruházások már élénkülnek, a vállalati beruházások előtt pedig javuló pénzügyi környezet és az uniós források újbóli beáramlása miatt új lehetőségek nyílnak. Új ipari kapacitások is termelésbe állhatnak, ami nemcsak munkahelyeket és teljesítményt jelent, hanem a magyar export növekedését is hozza maga után. Mivel a nettó export várhatóan negatívan járul hozzá a GDP növekedéséhez az idei évben, viszont a vállalati szektor érdemibb, nagyobb arányú élénkülése is leginkább 2027-ben várható, mindennek az alapjait már az idei évben kell megteremtenünk. A megkezdett folyamatokat végig kell vinnünk, a beruházásokat ösztönözni kell, a vállalkozásokat segíteni kell, és továbbra is minden olyan döntést meg kell hozni, amely a magyar családok, a magyar vállalkozások fejlődését és jövedelmi biztonságát segíti.
A TISZA-kormány az emberséges és működő Magyarország alapját erős gazdaságra, folyamatos fejlődésre fogja építeni. Ezeknek az alapjait most teremtjük meg, ezért van ez a jelenlegi költségvetés-módosítás is, és így fog alakulni a jövő évi költségvetés is. Ehhez idén kell dolgozni, most kell dolgozni, hogy a jövőben végbe mehessen. Köszönöm szépen a szót. ( Taps a kormánypárt padsoraiból.)