Szabadi István (Mi Hazánk)
SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja, hogy Budapest a világ egyik legszebb fővárosa ‑ az én személyes véleményem pedig az, hogy számomra a legszebb ‑, de érdekes módon ennek ellenére az elmúlt 36 évben nem valósult meg egész Budapestet érintő átfogó fejlesztési program.
A főváros a köztisztasággal és a közbiztonsággal egyaránt hadilábon áll. Infrastruktúra-hálózata szinte teljes körű fejlesztésre szorul. Az úthálózata elhanyagolt, a közlekedésszervezés nem hatékony, sőt kirekesztő, az autósok üldözésére épül. Ha ezt bármelyik budapesti autóstól megkérdeznénk, akkor valószínűleg ezt meg is erősítené.
A törvényjavaslat Budapest legértékesebb közterületeinek vagyonkezelését rendezi át. Ahogy már a felszólalásokból hallhattuk is, az V. kerületi Vörösmarty tér, Podmaniczky tér, Széchenyi tér és József Attila utca 2026. október 1-jétől 99 évre ingyenesen a főváros vagyonkezelésébe kerülne. Az ingatlanok továbbra is állami tulajdonban maradnának ‑ bízunk benne, hogy ez így is lesz. Ezek a közterületek 2022-ben kerültek ki a főváros tulajdonából, akkor az állam ingyenesen megszerezte őket, majd az V. kerület vagyonkezelésébe adta.
A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint turisztikai, közlekedésfejlesztési és városüzemeltetési szempontból is előnyös, ha egy kézben vannak ezek a közterületek. Ugyanakkor hiányoljuk a törvényjavaslat mögül az egységes fejlesztési koncepciót. Emellett fennáll a lehetősége annak, hogy lényegében csak gazdasági és politikai hatalomátcsoportosításra kerül sor. A fideszes V. kerülettől a balliberális fővároshoz kerülnek Budapest turisztikailag legfontosabb és legnagyobb hasznot termelő közterületei.
Mi történik, vagy mi történhet tulajdonképpen? A régi klientúrát egyszerűen egy új váltja fel, és például a Vörösmarty téri karácsonyi vásár ettől még ugyanúgy megfizethetetlen maradhat egy átlagos magyar család számára. Természetesen decemberben majd megtapasztaljuk a valóságot e tekintetben.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat nem ad választ a legfontosabb kérdésre: ki fogja ténylegesen hasznosítani ezeket a területeket, azaz végül kinél jelenik meg majd a profit? Továbbá nem látjuk tisztán a fennálló vagyonkezelői és -hasznosítási szerződések megszüntetésének pénzügyi következményeit. Ha az V. kerület vagyonkezelői joga a törvény erejénél fogva megszűnik, attól még a korábban megkötött magánjogi szerződésekből eredő igények nem feltétlenül tűnnek majd el. Felmondási költségek, kártalanítási és kártérítési követelések, elmaradt haszon címén előterjesztett igények, sőt akár hosszadalmas perek is következhetnek. Ezek végső soron az állammal, vagyis a magyar adófizetőkkel szemben jelentkeznek majd. Természetesen majd erre is figyelni kell, és követjük is majd az eseményeket.
Nem értünk egyet azzal sem, hogy a vagyonkezelést 3-4 generációra jogi garanciák nélkül ruházzák át. Fontos lenne előre szabályozni azt is, hogy kinek milyen jogai és kötelezettségei lesznek, illetve, hogy egy komolyabb felújítást vagy fejlesztést ki fog majd finanszírozni.
Aggályokat vet fel a Városliget jövőjének újrarendezése is. A javaslat ezt új fejlesztési koncepciók lehetőségével indokolja, de azok tartalmáról, pénzügyi hátteréről, a várható kedvezményezettjeiről nem ad megfelelő tájékoztatást. Miniszter úrtól szívesen hallanánk ezzel kapcsolatban részleteket.
A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint a Planetárium ügye sokkal több kellene legyen egy épület vagy intézmény felújításánál. A régóta rendezetlen Planetárium turisztikai attrakcióként, oktatási intézményként vagy egyfajta tudományos központként egyaránt működhetne. Ezért az új vagyonkezelőnek, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak nemcsak a régi épület újranyitásáról kellene gondoskodnia, hanem arról is, hogy a Planetáriumot Budapest egyik új családi és oktatási attrakciójaként működtesse.
A törvényjavaslat újraélesztené az Orbán-kormány által kiüresített Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, amivel egyetértünk. Budapest akkora súllyal bír, hogy elengedhetetlennek tartjuk a magas szintű együttműködést a kormány és a főváros között.
(19.50)
Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt is, hogy előre tisztázni kellene az együttműködés részletes szabályait és feltételeit.
Egyetértünk azzal, hogy az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság ezt a tevékenységet különálló szervezeti egység útján végezze. Ugyanakkor a Mi Hazánk Mozgalom már évek óta követeli az autópályadíjak csökkentését és a tranzitforgalom miatt kialakuló dugók után a megfizetett díjak visszatérítését a magyar adófizetők számára. A magyar napidíj nemcsak az osztrákoknál, hanem a szlovákiai vagy a csehországi díjaknál is magasabb.
Kifogásoljuk azt is, hogy az éves matricák nem 12 hónapra, hanem naptári évre szólnak, ami szintén az autósok lehúzásáról szól. Képzeljük el azt az esetet, ha egy család vagy egy vállalkozás úgy dönt, hogy most a naptári év végéig, szeptembertől szeretné igénybe venni folyamatosan az autópályát, akkor annyiba fog kerülni nekik, ha nem még többe, mintha vásárolnának egy éves matricát. Akkor viszont meg ugyanúgy elveszítik, mert naptári év végén befejeződik ennek a jogosultsága, viszont a következő év szeptemberéig használhatná. Ezt nagyon komolyan át kellene gondolni.
A TISZA programja szerint a magyar útdíjrendszer ma nem a versenyképességet szolgálja, hanem rejtett adóként terheli a gazdaságot. Ezzel tökéletesen egyetértek. Ez is például egy olyan intézkedés lehetne, ami segítené a magyar állampolgárokat. Álláspontunk szerint például az M0-s autópálya teljesen ingyenessé tétele viszont abban tudna nagy segítséget adni, hogy a forgalmat elvigye a városból.
Álláspontunk szerint azonban az útdíj mellett a parkolási díj se legyen rejtett adó, ha már rejtett adóról is beszélünk. Nem értünk egyet azzal, hogy július 1-jével megtörtént a digitális átállás a budapesti közterületi parkolásban, már csak applikációval, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni a várakozási díjat, amivel teljesen felszámolták vagy felszámolják a készpénzes parkolási lehetőséget Budapesten.
A Fővárosi Közgyűlés korábbi döntése értelmében mintegy 3300 parkolóautomatát szereltek le az utcákról. Ezzel egy időben jelentősen megemelkedtek a zónadíjak is. Szeretném megjegyezni, hogy a parkolási díjak, ha valóban a forgalomszabályozási szerep is része lenne a parkolási díjaknak, akkor miért baj az, hogy az automaták működtetése által keletkezett költség, mondjuk, csökkentené bizonyos érdekkörök vagy akárkik profitját, mert azt mondják, azzal számolnak, hogy veszteséges egy automata működtetése. De ha egy olyan célt is szolgálna a parkolási díj, hogy szabályozzuk a forgalmat vagy a parkolási körülményeket, akkor nem a profitra kellene orientálódni, hanem arra, hogy ez tudjon működni, így lehetővé téve azt, hogy készpénzzel is tudjanak továbbra is parkolási díjat fizetni Budapesten.
Összességében a törvényjavaslatnak vannak támogatható pontjai, ugyanakkor a jelenlegi formájában nem biztosít kellő átláthatóságot, nem tárja fel megfelelően a szerződéses és költségvetési kockázatokat, és nem zárja ki az új klientúra építését. Tehát túl sok a kérdés, ami ebben a törvénymódosításban, ebben a törvényjavaslatban felmerül, és aggodalomra ad okot, hogy nem biztos, hogy egyelőre mindenre kapunk választ. De bízunk benne, hogy azért mégiscsak a miniszter úr ezekre a kérdésekre vagy a felmerült kérdésekre választ fog nekünk adni. Köszönöm szépen a figyelmet. ( Taps a Mi Hazánk soraiból.)