Koncz Áron (TISZA)
DR. KONCZ ÁRON (TISZA): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, egy személyes dologgal kezdem. Én ilyen emlékezetes születésnapi ajándékot még sohasem kaptam, mint nyolc nappal ezelőtt, augusztus 31-én van ugyanis a születésnapom. Ehhez gyermekkoromban és később, már a gyermekeim korában a másnapi óvoda- vagy iskolakezdés izgalma párosult elsősorban. Mostantól viszont biztos, hogy mindig eszembe fog jutni az is, hogy 2026-ban ezen a napon szűnt meg az összes nem felsőoktatási KEKVA, és került vissza a köz tulajdonába országszerte több mint 1000 milliárd forint értékű közvagyon. Csak az én választókerületemben három kiemelten értékes ingatlan, a Millenáris, az OPNI és a Klebelsberg-kastély. Több tíz milliárd forint érték lett újra a közösségünké.
És ez még nem minden! Ugyancsak augusztus 31-én teljesült az összes mérföldkő ahhoz, hogy hazánk megkapja az RRF és kohéziós források 100 százalékát, azaz 16 milliárd eurót, 5500-6000 milliárd forintot. Nem rossz születésnap, mondhatnánk. Ezúton köszönöm is mindenkinek, aki részt vett ebben a munkában, minden miniszternek, államtitkárnak és az államigazgatás minden dolgozójának. Külön köszönet önnek, miniszter úr, a projekt összefogásában végzett emberfeletti munkájáért.
De szupermérföldkőnek érzem ezt a napot a TISZA törvényhozás- és kormányzástörténetében is. Én úgy érzem, hogy az első fázis lezárult, alig több mint száz nap alatt új közjogi környezetet teremtettünk az országban. A rohamtempó után most talán utazósebességre válthatunk, bölcs és jól kiérlelt, megfontolt döntéseket hozhatunk arról, hogy milyen fejlesztésekre fordítsuk forrásainkat, például a most hazahozott EU-s forrásokat is.
Mindennél fontosabb, hogy ezeket a forrásokat ne herdáljuk el, ne lojalitási és pártpolitikai alapon, urambátyámrendszerben helyezzük ki, legyen párbeszéd, vitassuk meg, és jussunk konszenzusra arról, hogy mire van a legnagyobb szüksége a hazánknak a fejlődéshez. Az ilyen jellegű bölcs párbeszéd első intézményesült formájának tekintem én a jelen törvénytervezettel létrehozni szándékozott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát ‑ és ráadásul ezt is augusztus 31-én jelentette be miniszter úr. A lehető legnagyobb mértékben üdvözlöm ezt a kezdeményezést.
A magam szerény eszközével április 12‑e óta az egyik kezdeményezője és szószólója vagyok annak, hogy Budapest és az állam működjön együtt. Ihletett történelmi pillanatot látok én is arra, hogy az állam és Budapest, a kormány és a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatok viszonya alapjaiban megváltozzon, ne ellenségei, hanem partnerei legyünk egymásnak, az ország fővárosa és ezzel az ország fejlődése érdekében. Ezzel az együttműködéssel, ahogy miniszter úr is utalt rá, Budapest új virágkora jöhet el.
Azért is nagyon fontos, hogy jól és hatékonyan működjön ez a tanács, mert példát mutatunk vele, példaként szolgálhat más, pártpolitika feletti együttműködésre, az árkok betemetésére is.
Jogi tanulmányaimból azért úgy emlékszem, hogy ugyan egy ilyen szervezet működésének szabályozásához több szokott kelleni egy paragrafusnál és kilenc bekezdésnél, de bízom a majdani tíz tag bölcsességében, hogy az ügyrend és munkaterv megalkotásával egy valóban működő és döntésképes tanácsot hoznak majd létre. Nem babra megy ugyanis a játék, ha feláll ez a tanács, olyan dolgokról dönthetünk közösen, mint további metró-, villamos-, HÉV-, trolifejlesztések, megfizethető lakhatási- és kollégiumiférőhely-építési programok, a Rákosrendező fejlesztési terület hasznosítása, és közös nevezőre juthatunk a rövid távú lakáskiadás szabályozásáról is, figyelembe véve a lakhatás és a turizmus szempontjait is, és még hosszan sorolhatnám.
Az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottsága Turisztikai Albizottságának Budapestért felelős tagjaként és az elmúlt tíz évben a budapesti turizmusban dolgozó vállalkozóként pedig egyenesen ujjongok az FKT létrehozása miatt. Meggyőződésem, hogy a tanács működésének egyik legfontosabb stratégiai területe a budapesti turizmus fejlesztése kell legyen. A turizmus stratégiai nemzetgazdasági ágazat, 13 százalékkal járul hozzá hazánk GDP-jéhez. Ennek több mint a felét, közel 60 százalékát a budapesti turizmus állítja elő, és óriási további fejlődési és növekedési potenciál rejlik benne. A fejlődés gátja pedig legtöbbször a széttagolt, többszereplős érdekeltségi és döntési hatáskör az állam, a főváros és a kerületek között.
Csodákat tudunk tenni, ha a kormány és a főváros együttműködik. Egyszerre kell azonban figyelemmel lennünk az itt lakók és a turizmus érdekeire, Budapest ugyanis egy oszthatatlan ökoszisztéma, ami egyszerre lakóhely és az idelátogatók úti célja is.
(20.00)
A magam részéről bízom benne, hogy a tanács első néhány évében napirendre kerülhetnek olyan lehetséges turisztikai fejlesztések Budapesten, amelyekhez közös gondolkozásra van szükség. Például ahogy elhangzott, a fővárossal és Zuglóval közösen gondolkodhatunk a Városliget, a Hősök tere megújításáról és a város szövetébe való még intenzívebb bevonásáról.
Évek, évtizedek óta érthetetlenül befejezetlen attrakciók megnyitása kerülhet szóba, mint például a száz százalékban több mint tíz éve elkészült Rác fürdő és Hotel. Az egyik legfontosabb turisztikai vonzerőnk, a budapesti fürdők átfogó fejlesztéséről születhetnek újra tervek az itt lakók és az idelátogatók örömére, és közösen gondolhatjuk át a Budapest top attrakciójának számító Budai Várnegyed és a Citadella közlekedését, a turista- és városnéző buszok behajtási és parkolási rendszerét. Visszatérhetünk a Citadella-sikló esetleges megépítésére vonatkozó tervekhez, fejleszthetjük és összehangolhatjuk a Budavári sikló működését. Létrehozhatjuk a Városliget, Andrássy út, József Attila utca, Lánchíd, budai Vár turisztikai tengelyt. Terveket készíthetünk a rakpartok szabályozására, újragondolhatjuk a város és a Duna kapcsolatát, a városnéző és szállodahajók kikötőinek hosszú távú rendezéséről pedig közös álláspontot alakíthatunk ki. De átgondolhatjuk közösen a Budapest-kártya, a Budapest infopontok, a városnéző hop-on hop-off buszok rendszerét. Megújulhat, új életre kelhet a Népliget és benne a Planetárium, és a Közlekedési Múzeummal kiegészülve egy új, európai szintű turisztikai attrakció jöhet létre. De terveket készíthetünk a Margitsziget és a Hajógyári-sziget Budapest és a turizmus vérkeringésébe történő intenzívebb bevonására.
Közösen gondolkodhatunk a fesztiválok és nagyrendezvények, köztük például a Sziget Fesztivál és a méltán világhírű budapesti adventi vásár sorsáról is. Szorgalmazni fogom, hogy akár már ebben a ciklusban az én választókerületemben újra napirendre kerülhessen például az úgynevezett felhévízi fürdőnegyed megvalósítása, a Király fürdő megújítása, a Margitszigetre vezető gyalogos, kerékpáros híd megépítése a Szépvölgyi útnál, vagy például a Duna-Buda program újragondolása. Fantasztikus és korszakos lehetőségek ezek.
Tisztelt Ház! A turizmus fejlesztése kapcsán azonban muszáj szólnunk arról is, hogy itt sem kerülhetjük el a szembenézést az örökséggel. Jó, ha ezt is együtt tesszük meg a fővárossal, hiszen a turizmus NER-fertőzöttsége állami és fővárosi szinten is a legnagyobb mértékű volt, és sajnos ez az állapot még mindig fennáll. A budapesti turizmus költségvetési bevételekhez való hozzájárulása sem az állami, sem az önkormányzati alrendszerben az elmúlt 16 évben egyszerűen nem volt szempont, csak az, hogy az ágazatot szinte teljesen kisajátító két-három érdekcsoport gazdagodjon. Jelenleg is torzított vagy verseny nélküli piaci körülmények között, sokszor monopolhelyzetben fölözik le ezek az érdekcsoportok a budapesti turizmus teljes szektorát. Áldásos tevékenységüket kiszorított, tönkrement vállalkozások és életek sora szegélyezi. Tudom, miről beszélek, volt szerencsém a saját bőrömön megtapasztalni.
A tisztítótűz végig kell söpörjön ezen az ágazaton is. Nem kerülhetjük el ebben a szegmensben sem, hogy azonosítsuk ezeket a szereplőket, és jogállami módszerekkel megvonjuk tőlük az érdemtelenül szerzett piaci pozíciójukat, versenyelőnyüket vagy monopolhelyzetüket. Teljes NER-telenítést kell csinálni ebben a szektorban is. A legfontosabb, hogy egyenes pályát teremtsünk, és aki kreatív, szorgalmas, annak kinyíljon a tér. Ha Budapest páratlan adottságai a magyar kreativitással és munkabírással párosulnak, csodák fognak születni.
Bízom benne, hogy az előterjesztő az általam elmondott gondolatok többségével egyet tud érteni. Fontos, hogy a budapesti turizmus fejlesztése során nemcsak a fővárossal való, hanem a két érintett tárca közötti együttműködés is zavartalan legyen, ahogy eddig is. Bízom abban is, hogy bevonhatók lesznek ebbe a gondolkodásba és a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa munkájába a frakcióban meglévő szakmai tudások és piaci tapasztalatok is.
Összegzésül elmondhatom, hogy kitörő lelkesedéssel várom a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa létrehozását, és kérem önöket, hogy osztozzanak velem ebben a lelkesedésemben, és szavazatukkal önök is támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ( Taps a kormánypárt padsoraiból.)