Vitézy Dávid László

2026. szeptember 8.

VITÉZY DÁVID LÁSZLÓ közlekedési és beruházási miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Csak gondoltam, reagálok a képviselőknek a vitában eddig tett észrevételeikre. Kezdem visszafelé.

(Az elnöki széket Kőszegi Krisztián,

az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Koncz képviselő úr felvetéseivel a budapesti fejlesztéseket illetően maximálisan egyetértek. A Városliget és a Hősök tere fejlesztése része ennek a programnak, amelynek az intézményi hátterét ez a törvényjavaslat teremtené meg. Azt remélem, önnel egyetértve, hogy változtatni tudunk a budapesti fürdők elhanyagoltságán, ez is napirendre kerül a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának egyik első ülésén. Itt szintén van jelentős állami felelősség, nemcsak azért, mert a hitelfelvétel kapcsán kell a stabilitási törvény szerinti kormányzati hozzájárulás, de például a Király fürdő esetében tulajdonosként is a magyar állam jelen van. Azon fogunk dolgozni egyébként a turizmusért felelős minisztériummal, a GEM-mel közösen, hogy ezekben a kérdésekben is tudjunk előrelépni, hiszen a budapesti fürdők, a budapesti történeti fürdők egészen egyedülálló turisztikai kínálatot is jelentenek, de persze az is fontos, hogy a helyiek számára is elérhetők legyenek. Ezen sokat dolgoztunk az elmúlt időszakban.

Egyetértek azzal a felvetésével is, hogy a Citadella megújítása után fontos lenne, hogy ezt a siklóberuházást újra napirendre vegyük. Azért itt is az a helyzet, hogy gyakorlatilag megpróbálták kirabolni a várost, olyan módon zajlott ennek a menedzsmentje még jó sok évvel ezelőtt. A főváros gyakorlatilag jogi úton megsemmisítette ezt a korábbi konstrukciót. Azt gondolom, hogy ez alapot teremthet arra, hogy ezt a kérdést újra megnyissuk, és akár a Közfejlesztések Tanácsán ez is napirendre kerüljön. Tehát ezzel is egyetértek.

Szabadi képviselő úrnak számos felvetését osztom, ami Budapest fejlesztésének fontosságával kapcsolatos. Tett egy ilyen megjegyzést, hogy most akkor az egyik ilyen vezetésű kerületből az olyan vezetésű fővárosba kerül. Sajnálom, hogy a Mi Hazánknak nincs módja a Fővárosi Közgyűlésben vagy kerületekben részt venni. Nem tudjuk ehhez igazítani ezt a típusú jogalkotást, hogy önök számára megfelelő megoldást találjunk, hiszen a kétszintű önkormányzati rendszer egyik szintjén sincsenek jelen.

Ugyanakkor azt gondolom, és a törvényjavaslat is erről szól, hogy fontos az, hogy reparáljuk azt a típusú erőszakos beavatkozást a budapesti közterületek menedzsmentjében, ami ebben az ügyben történt és például a Lánchíd pesti hídfőjét mint kiemelt közterületet újra a főváros tudja fenntartani.

Ami a decemberre vonatkozó megjegyzését illeti, itt a 90 napos átmeneti idő azt is szolgálja, amit szóvá is tett, hogy a karácsonyi vásárt most már ne borítsa fel. Szerintem van kritikája a karácsonyi vásár működtetése, árai, háttere kapcsán sokaknak, de azt láttuk, hogy most már egy ilyen őszi jogalkotással ennek a felülírása valószínűleg azt okozná, hogy zavarok lennének ebben. Tehát ha október 1-jén hatályba lép a törvény, akkor 90 napos átmenettel szűnnek meg a korábbi szerződések, tehát ezt majd 2027 decemberében érdemes összevetni. Én is egyébként össze fogom vetni. Tehát azt remélem, ezt a főpolgármester úrnak el is mondtam, hogy a Fővárosi Önkormányzat felnő ehhez a feladathoz, és nyilvánvalóan nem lesz abban semmilyen visszalépés, hogy egyébként az ország egy turisztikai attrakciójaként működjön a karácsonyi vásár a Vörösmarty téren.

Fölvetette azt a kérdést, hogy hova megy a profit. Hát, azért a közterületek sajnos ritkán termelnek ilyet, a Széchenyi tér vagy a József Attila utca sok mindent termel, de profitot nem. Tehát itt inkább az a kérdés, hogy honnan lesz arra forrás, hogy ennek a fejlesztését el tudjuk végezni, és hogy tudjuk ezt az együttműködést létrehozni. Egyébként pedig az, hogy a közterület hasznosításából eredő forrás, ahol ilyen piaci típusú működés van, mint mondjuk, a Vörösmarty téren, a fővárost támogassa és működését segítse, helyes, azt gondolom, már csak azért is, mert ez egy történetileg is fővárosi tulajdonú tér volt, amit 2022-ben vettek el. Másrészt azért is, mert nyilván már önmagában az idegenforgalmi adó rendszere miatt is az V. kerület egy kiemelten preferált helyzetben van, tehát az, hogy egy ilyen típusú bevétel a fővárost támogassa, azt gondoljuk, hogy helyes.

(20.10)

Amit a parkolás kapcsán mondott, bár nem része ennek az előterjesztésnek, ott azért hadd irányítsam arra rá a figyelmét, hogy a profit, amit ön keres a parkolás működtetéséből, a kerületi önkormányzatok bevétele jelenleg, tehát magántársaságok már nem üzemeltethetnek jó pár éve parkolási rendszert Budapesten. Tehát amikor azt keresi, hogy hova megy a budapesti parkolás bevétele: a kerületekhez megy.

Azt hiszem, az egy felvethető kérdés, hogy helyes‑e az, hogy például a budapesti tömegközlekedés finanszírozásában, a főváros működésének finanszírozásában a parkolási bevételek gyakorlatilag semmilyen részt nem vállalnak. Ezt ez a Ház módosította, amikor itt a kerületi polgármesterek nélkül nem volt a Fidesznek kétharmada 2010-14 között, akkor módosították úgy az önkormányzati törvényt, hogy a főváros elveszítse a parkolás üzemeltetésének jogát. De az, hogy profit ebből kimenne, főleg úgy, hogy az automaták megszűntek, ami egy ilyen cash cow volt azoknak, akik üzemeltették ezeket, ennek a lehetőségét azért, azt gondolom, jelentősen sikerült az elmúlt években visszaszorítani.

Nacsa képviselő úr felvetései, ha majd egyszer visszanézi a felvételeket, hogy reagáljak rá röviden. Azt mondta képviselő úr, hogy itt az FKT létezett eddig is. Nem ez a helyzet. 2022 óta egy darab ülés nem volt. Mondjuk, amíg Lázár János volt Budapest minden fejlesztési projektjéért felelős miniszter, egy alkalommal sem volt FKT. Olyan típusú együttműködés Budapest és a kormány között, amit elő kívánunk itt mozdítani, és amit ez az intézmény szolgál, ami nem is volt korábban törvényi rangon, négy éve nem ült össze, mert Budapest fejlesztését olyan mértékig nem tartotta fontosnak a leköszönt kormányzat.

Kérdezett a megyékről. Természetesen a főváros nem megye, a főváros egy város, tehát mint ilyen, nem érdemes összekeverni ezt a megyei önkormányzatok ügyével, már csak azért sem, mert míg a megyei önkormányzatokat gyakorlatilag a Fidesz-kormány minden közfeladatától megfosztotta még szintén a 2010-14 közötti ciklusban, és sem intézményfenntartóként, sem közszolgáltatások működtetőjeként, sem bármiféle ilyen típusú közfeladat ellátójaként nincsenek már jelen. A legnagyobb költségük a saját maguk fenntartása, a hivatal és a képviselők, illetve a megyei elnökök fizetése a legnagyobb költségvetési kiadási tételük. A fővárosnál azért szó sincs ilyesmiről. A főváros jelentős közfeladatokat lát el, például a budapesti tömegközlekedés működtetését, vagy éppen parkok, múzeum, színházak és nagyon sok más közfunkció ellátását. Tehát a kettő ilyen módon nem keverhető össze, azt gondolom.

Tett egy megjegyzést Nacsa képviselő úr arra, hogy itt a minisztérium gyűjtögeti a feladatokat. Az ellenkezője van a javaslatban. Lázár miniszter úr volt az, aki beszántotta a fejlesztő cégeket, és a minisztériumba szervezte még a budai Vár fejlesztését is. Mi most ezt visszacsinálnánk. Tehát az ellenkezője igaz annak, amit kritikaként megfogalmazott velem szemben. Biztos ezt a kritikáját Lázár Jánossal szemben is megfogalmazta, amikor valóban az történt, amit most az én fejemre próbált olvasni.

Szintén korrekcióra szorul az a meglátás, hogy itt az V. kerület azért volt jó gazda, és ezt Szentkirályi Alexandra is elmondta, merthogy mennyit költött erre. Azért arra emlékeztetnék, hogy a Vörösmarty tér felújítását a Belügyminisztérium finanszírozta 1,6 milliárd forintos támogatási szerződéssel, a Podmaniczky tér fejlesztését pedig a kormány és a főváros közösen finanszírozta, részben a TÉR_KÖZ-pályázatból, részben kormányzati forrásból. Mind a két tér így újulhatott meg, de nagyon helyes, hogy megújult.

A Planetárium kapcsán pedig köszönöm a megjegyzést az ingóságok kapcsán, ezt meg fogjuk nézni. Az én tudomásom nem egészen ugyanaz, mint Nacsa képviselő úrnak, de ezt még a bizottsági szakban meg fogjuk nézni. Olyannyira egyébként, megfogalmazta azt az aggályt a képviselő úr, hogy jó helyen lesz‑e ez a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnál, ami számomra kedves intézmény. Még jóval azelőtt, hogy én ezzel a múzeummal bármilyen módon kapcsolatba léptem volna, egyébként például Farkas Bertalan 1978-as Szojuz űrkapszulája a múzeum gyűjteményébe került. Egyébként innen is részvétemet fejezem ki Farkas Bertalan felé. Tehát az, hogy ne lenne köze ennek a múzeumnak a magyar űrutazáshoz, űrkutatáshoz, nem állja meg a helyét. Alapvetően ez a múzeum látja el országos múzeumként ezeket a típusú gyűjteményi feladatokat.

Végül Szentkirályi Alexandra képviselő asszony is számos észrevételt megfogalmazott. Képviselő asszonnyal a Fővárosi Közgyűlés óta nem volt módunk vitatkozni, már-már hiányzott (Derültség.), úgyhogy gondoltam, hogy részletesen válaszolok neki is így a vitában, hogy legyen módja reflektálni, ha ezt szükségesnek tartja.

Tehát először is azt a kérdést fogalmazta meg, hogy miért egy Facebook-posztból értesülnek önkormányzatok változásokról. Itt a Fővárosi Önkormányzat tulajdonban volt ezeken a tereken, és Karácsony Gergely, akivel sok vitám van, de egy Facebook-posztból értesült arról, hogy a korábbi, fideszes többségű Országgyűlés elveszi ezeket a köztereket a Fővárosi Önkormányzattól. Tehát azért pont önöknek számonkérni ezt a kérdést azért legalábbis sajátos. Mi itt reparálni szeretnénk ezt az akkori, szerintünk rendkívül méltánytalan lépést, amit egyébként szóvá is tettem sokszor fővárosi képviselőként is, hogy ez egy elfogadhatatlan eljárás volt.

Egyébként az, hogy ne lett volna egyeztetésre mód, ezt Nacsa képviselő úr is mondta, ez a jogszabály úgy került a Ház elé, hogy részletes társadalmi egyeztetésre közzé lett téve, egy kéthetes folyamatban mindenkinek joga, módja volt észrevételeket tenni, ezeket be is építettük. Nyilván volt, aki nem értett egyet. De az, hogy akkor tájékozódott volna bárki, akár lakók, akár önkormányzatok erről a javaslatról, amikor a Ház elé került, nem állja meg a helyét. Olyannyira nem, hogy ha megnézik a nyilvánosságban, a különböző vélemények két héttel a Háznak való benyújtás előtt már megjelentek, hiszen társadalmi egyeztetésre bocsátottuk ezt a jogszabálytervezetet, és minden lényegi elemét már augusztus közepén megismerhették.

Hosszasan méltatta Szentkirályi Alexandra az V. kerület működését, és hogy milyen jól kezelte ezeket a tereket. Azért megkérdezném tőle, hogy amikor főpolgármester-helyettes volt, akkor miért nem tett olyan javaslatot, hogy adják át az akkor Rogán Antal vezette vagy később a Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett V. kerületnek ezeket a köztereket. Tehát ha a kerület mindennek a jó gazdája, akkor egyébként, amikor ön a főváros vezetésében volt, miért nem tett javaslatot arra, hogy ezeket a tereket adják át? Miért nem gondolta úgy, hogy a Vörösmarty téri karácsonyi vásárt, amit éppen az ön felügyelete alatt szerveztek akkoriban, át kellene adni?

Egy pillanatra játsszunk el azzal a gondolattal, az én főnököm is volt és az öné is, hogy Tarlós István mit szólt volna ahhoz a fölvetéshez akkoriban főpolgármesterként, ha azt mondtuk volna, hogy ó, hát a főváros rossz gazda, adjuk oda a kerületnek, és mit szólt volna ahhoz, ha egy ilyen javaslat az Országgyűlés elé úgy kerül oda, mint ahogy ez történt 2022-ben, hogy semmilyen egyeztetés nem volt a főváros vezetésével.

Ön azt is mondja, hogy a főváros korábban keveset költött erre a térre. Ne felejtsük el, hogy az elvétel előtt két évvel még ön volt a főpolgármester-helyettes, aki ezt a területet, például a karácsonyi vásár ügyét felügyelte. Tehát ha a főváros rossz gazdája volt ennek a térnek, azt legfeljebb önkritikaként tudom értékelni az ön részéről. ( Szentkirályi Alexandra közbeszól.)

És egy pillanatra, ha már Tarlós főpolgármester úrnál voltunk, azért a Háros-témában is ugyanezt a kérdést föl tudom tenni. Én elég jól emlékszem arra, hogy milyen káosz volt a budapesti Duna-partok kezelése körül, és valójában a Tarlós-főpolgármesterségnek az egyik nagy jogszabályalkotási sikere volt, nagyon sok kudarca is volt, amikor a kerületi polgármesterek itt ebben a Házban elvitték a parkolást, elvittek rengeteg jogkört, az idegenforgalmi adót elvették a fővárostól, és valójában az ezzel ellentétes vektorú sikerek közül talán az egyetlen volt, amikor a főváros valamiben tudott egységesebb szabályozást elérni ebben az időszakban, a 2010-es évek elején, amikor elérte azt az akkori városvezetés, hogy a budapesti Duna-partoknak legyen egy egységes kezelése. Mit szólt volna a korábbi főpolgármester ahhoz, ha azt látja, hogy ezt megbontva, kerületi részérdekek mentén szétkapkodják? Mert itt ez történt.

Tehát az, amit ön számonkér rajtunk, hogy jó kezdete‑e az az együttműködésnek ‑ így fogalmazott ‑ a XXII. kerülettel, hogy mi most itt törvényalkotással ezt fővárosi kezelésbe adjuk ‑ bocsánat, a kérdés nem így hangzik. Jó kezdet‑e az, hogy egy leköszönőben lévő Fidesz-kormány egy hónappal a választások előtt elfogadtat az Országgyűléssel egy olyan törvényt, ami a választások után két hónappal elveszi a fővárostól ezt a területet és átadja a kerületnek? Mi most csak ezt korrigáljuk vissza, tehát visszamegyünk a startmezőre. Én azt gondolom, hogy ez a helyes alapja az együttműködésnek, ha visszamegyünk a startmezőre, mert akkor lehet elkezdeni. Úgy vették el ezt a területet a fővárostól, hogy mind a mai napig a nyilvánosságban egyetlenegy részletes tervet nem mutatott be a kerület arra, hogy hogyan kívánja hasznosítani ezt a területet. Tehát nem volt erről semmilyen társadalmi vita, hogy itt mi történjen, hanem ezt csak elvették.

Egyébként Kulcsár képviselő úrral, aki a térség országgyűlési képviselője, egyeztettük ezt a javaslatot, és a maga részéről is támogatásáról biztosította ezt a törvényjavaslatot.

Képviselő asszony felvetette azt a kérdést, hogy hogyan lesz Zuglóval és a fővárossal való egyeztetés a Városliget kérdésében. Azt gondolom, hogy az FKT erre is tud terepet biztosítani, hogy például a főváros és a kormány között a Városliget fejlesztése kapcsán is legyen együttműködés. És amit ön hiányolt, hogy a kerületek ebbe bevonásra kerülhessenek, szerintem azt a gyakorlatot, ami az FKT-ban korábban is működött, hogy egy adott ügyben a kerületek ebben részt vehessenek, meghívásra kerülhessenek, támogatni fogjuk, olyannyira, hogy egy olyan ügyrendtervezeten dolgozunk már, hogy mondjam, nem elfogadva, hogy ezt a törvényjavaslatot a Ház elfogadja, de készülve arra az esetre, ha kap támogatást az Országgyűlésben a törvényjavaslatunk, ami lehetővé teszi, hogy a kerületek, sőt akár az agglomerációs települések is éljenek napirendi javaslatokkal az FKT számára, ha olyan ügy van, ami számukra fontos.

Azért azt meglepve hallottam, mikor Szentkirályi Alexandra arról beszélt, hogy azért fontos az FKT újraindítása, mert kell egy közös asztal, ahol a főváros és a kormány meg tudja beszélni közös ügyeit, amivel egyébként én egyetértek. Csak hol volt ez az asztal az elmúlt négy évben? Tehát ön a Fidesz budapesti elnöke volt ezekben az években, a kormánypárt budapesti elnöke és az elmúlt két évben fővárosi frakcióvezetője. Én nem emlékszem rá, hogy ezt az asztalt létre szerették volna hozni. Amikor bármilyen kísérletet tettünk arra a közgyűlésből indulva, hogy legyen egyeztetés legalább néhány kiemelt ügyben a főváros és a kormány között, akkor ez rendre süket fülekre talált. Még itt elfogadtak egy csődsegélytörvényt is ebben a Házban idén az év elején, ami egy teljesen abszurd jogszabály volt.

(20.20)

Tehát igaza van abban, hogy jó, ha van egy ilyen közös asztal, de azért azt ne felejtsük már el, hogy az elmúlt négy évben a kormánynak semmilyen nyitottsága nem volt arra, hogy legyen bármiféle együttműködés vagy egyeztetés a fővárossal. És most nem is csak az akut működésfinanszírozási csődhelyzetre utalok itt, hanem arra, hogy gyakorlatilag Lázár János a filctollával hetente húzott le minden ilyen típusú beruházást. ( Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát épp a végére értem (Derültség a kormánypárt soraiban.), úgyhogy ennyit szerettem volna a vitában elmondani. Köszönöm szépen. ( Taps a kormánypárt soraiban.)