Szabadi István (Mi Hazánk)
SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalom ‑ a környezetvédelemre nagy hangsúlyt helyező pártként ‑ egyetért azzal, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslattal erősítenék a kiemelt beruházások környezet- és természetvédelmi kontrollját.
A kezdetektől fogva tiltakoztunk és tiltakozunk az ellen, hogy az Orbán-kormány Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá kívánta tenni, a környezetvédelmi előírásokon átlépve, a természeti és humán erőforrást is ennek rendelve alá. Az akkumulátorgyárak nem szabályszerű működését szinte naponta tapasztalhatjuk: egyáltalán nem arról híresek, hogy nagyon szabályszerűen működnének. Például a gödi Samsung SDI-ről 2023-ban állapította meg a hatóság, hogy egységes környezethasználati engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenységet, emiatt 2024-ben 24,5 millió forintos bírságot szabtak ki.
Több gyárnál is megállapítást nyert a levegő-, zaj- és vízvédelmi előírások megsértése, a veszélyes hulladékok szabálytalan kezelése, a hiányos monitoring és átláthatóság, továbbá több gyárban dokumentáltak veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos szabálytalanságot, hiányos egészségügyi vizsgálatokat, tűzvédelmi és üzembiztonsági mulasztásokat.
A Mi Hazánk kezdettől fogva élesen szemben állt az akkumulátorgyárak építésével. A debreceni CATL-gyár építése kapcsán 2023 januárjában közmeghallgatáson vettünk részt, lakossági fórumokat és tiltakozó demonstrációt szerveztünk, melynek hatására néhány órára le is tudtuk állítani a gyár építését. Ezt követően az Orbán-kormány gyakorlatilag kivégezte a közmeghallgatás intézményét. Három és fél év után először tartottak a tegnapi napon akkumulátoripari ügyben valódi, személyes jelenléttel járó közmeghallgatást Debrecenben, miután a dél-koreai EcoPro katódgyár kérvényezte az egységes környezethasználati engedélyének módosítását.
Tisztelt Ház! Csak jelzem, hogy a tegnapi napon egyedül dr. Apáti István, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője volt jelen ezen a meghallgatáson. Korábban, a költségvetési vita során Apáti István erről mondott is pár gondolatot. A Mi Hazánk nemhogy nem engedné új gyárak építését, hanem még a meglévőket is bezárná. Ezzel szemben a TISZA-kormány nem tervez általános akkugyár-moratóriumot bevezetni, csak a szabályozást és az ellenőrzéseket kívánja szigorítani.
Ez esetben azonban követeljük, hogy elrettentő erejű szankciókat szabjanak ki, mert az elmúlt években megállapított pár tíz milliós bírságok láthatóan nem voltak képesek a visszaéléseket felszámolni. Talán pár tíz milliárdos büntetés már fájna esetleg ezeknek a cégeknek, vállalatoknak.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a kormány új lakásépítési programjának részletes kidolgozásáig átmenetileg korlátozza az építési engedéllyel még nem rendelkező, kiemeltté nyilvánított projektek engedélyezését.
Az Otthon Start program keretében tervezett magáncélú kiemelt beruházásoknál épületre építési engedélyt legkorábban 2026. december 31-ét követően lehet majd kiadni, ezalatt a kapcsolódó szankciós szabályok alkalmazásával összefüggő határidők szünetelnének. A magyar lakáspiacot egyszerre jellemzi gyors drágulás, romló megfizethetőség, támogatásvezérelt kereslet, elégtelen lakásépítés és egy elöregedett, energiafaló ingatlanállomány.
Az Orbán-kormány lakhatási programjai, mint a keresletoldali beavatkozások általában, az árakat nem csökkentették vagy szinten tartották, hanem sajnos egyenesen növelték. A vonatkozó tanulmányok szerint a klasszikus CSOK-nak például a háromnegyedét vitte el a pótlólagos kereslet és az ingyenpénz generálta áremelés.
Az MNB szerint az Otthon Start program is hozzájárult a 23,5 százalékos éves lakásár-emelkedéshez, ezért a támogatás egy része magasabb vételárként az eladókhoz került, a lakhatási programokra költött közpénz nagyobb része pedig piaci szereplőknél csapódott le.
Tisztelt Országgyűlés! Mintegy hárommillió magyar, vagyis a lakosság körülbelül egyharmada él a lakhatási szegénység valamely formájában. A problémák közé tartozik a túlzsúfoltság, a rossz műszaki állapot, az energiaszegénység, a bizonytalan bérleti jogviszony és a hajléktalanság. 2010 óta Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak az Európai Unióban.
(21.30)
Az előző kormány által használt lakáspolitikai eszközöket a lakhatási szegénységben érintett csoportok jellemzően csak korlátozottan vagy sajnos egyáltalán nem tudták igénybe venni, ugyanis az ebbe a csoportba tartozó családok nem, vagy nem a maximális összegig voltak hitelképesek.
Köztulajdonú lakásokra alig költött az állam. Az önkormányzati lakásrendszerből csökkenő állomány mellett rendszerszintű forráskivonás történt. A kormány kidolgozás alatt álló Wekerle Sándor bérlakásfejlesztési programja 550 millió eurós uniós forrásra épül, amely a miniszter úr várakozása szerint további finanszírozással akár 3 milliárd euró értékű fejlesztést is megmozgathat. A program a korábbi, főként hitelekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal élénkített lakáskereslet helyett a kínálatot, ezen belül a bérlakásállományt bővítené, amivel alapjaiban egyetértünk.
A program lényege, hogy a magyar lakáspolitika ne kizárólag a saját lakáshitelből történő megvásárlást támogassa, hanem a megfizethető bérlést is valódi, hosszú távú lehetőséggé tegye. Álláspontunk szerint azonban a piacinál 5-10 százalékkal olcsóbb lakás még nem feltétlenül megfizethető egy alacsony keresetű háztartásnak, ezért elő kellene írni, hogy a lakbér és a rezsi együtt ne haladja meg a háztartás jövedelmének meghatározott részét. Erre mindenképp szeretnénk felhívni a miniszter úr figyelmét.
Tisztelt Országgyűlés! A programban keveredik a szociális és a befektetési cél. Az intézményi befektető piaci hozamot, a szociális lakáspolitika viszont alacsony lakbért kíván. A kettő közötti különbséget valakinek tartósan finanszíroznia kellene. Ha ezt nem rögzítik előre, akkor vagy a lakbér lesz túl magas, vagy állandó költségvetési támogatás válik szükségessé.
Abban talán mindnyájan egyetérthetünk, hogy az egyszeri fejlesztési pénz nem biztosít fenntartható rendszert. Az építés után ráadásul évtizedeken keresztül finanszírozni kell a karbantartást, a felújítást, az üresen állást és a lakbérhátralékot is. Erre még nem látszik világos modell, a kedvezményes állami telektámogatott finanszírozás és kiemelt engedélyezés jelentős anyagi előnyt teremthet a fejlesztőknek, ezért rögzíteni kell, hogy meddig kötelező megfizethető lakásként működtetni az ingatlant, eladható‑e később, kié marad a telek és az értéknövekedés.
Tisztelt Országgyűlés! A program minden bizonnyal nem a kis építőipari cégeknek, hanem az állami közbeszerzéseket sorra nyerő építési beruházóknak fog kedvezni, ezért álláspontunk szerint az építkezéseknél a helyi kis- és középvállalkozók igénybevételét és a helyi munkaerő alkalmazását kiemelten súlyozott közbeszerzési szemponttá kellene tenni. Az épületenergetikát a beruházások elválaszthatatlan részének kell tekinteni, továbbá szigorúbb költség-, minőség- és garanciális ellenőrzéseket kell bevezetni.
Magyarországon jelentős az üresen álló, rossz állapotú vagy alulhasznosított lakásállomány. Bizonyos térségekben egy meglévő lakás felújítása vagy állami lakásügynökségen keresztüli bevonása gyorsabb és olcsóbb lehet, mint az új építés. A Mi Hazánk Mozgalom a kihasználatlan állami épületeket szociális bérlakásokká alakítaná át. Budapesten és a megyei jogú városokban országos bérlakásépítő programot indítanánk, amelynek keretében lehetővé tennénk, hogy a bérlők a bérleti díj megfizetésével évekkel később tulajdonossá váljanak az ingatlanban.
A törvényjavaslat kivezetné az uniós joggal össze nem egyeztethető stratégiai építőanyagexport-korlátozásokat, amelyeket az Orbán-kormány még 2021-ben vezetett be. A Covid miatt bekövetkezett gazdasági visszaesést az állam az építőipari megrendelések felpörgetésével, mint a CSOK, a babaváró- vagy lakásfelújítási támogatással akarta ellensúlyozni, ami megnövelte a keresletet. Áruhiány következett be, az építőanyagárak ennek köszönhetően elszálltak, a Tüzép-telepek óriási haszonra tettek szert. Bizonyára mindnyájan emlékezünk erre az időszakra és erre a jelenségre.
Az exportkorlátozás kivezetésével nőhet az építőanyag-export, ezzel párhuzamosan a belföldön elérhető mennyiség csökkenhet. Erősebb külföldi kereslet esetén a hazai építőanyagárak tovább emelkedhetnek, ami különösen a szűk hazai kínálatú, nagy szállítási költségű anyagoknál jelent majd problémát. Tehát az exportkorlátozás kivezetése erősen meggondolandó, vagy egyéb védelmet kell kialakítani az építőanyagárak vélelmezhető erős emelkedésével szemben. Köszönöm szépen a figyelmet. ( Taps a Mi Hazánk soraiból.)