Bódis Péter (TISZA)
DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat 14 törvény módosítását tartalmazza, érinti a belső büntetőjogi kódexek mellett a nemzetközi bűnügyi együttműködésre vonatkozó törvényeket, a telekommunikációs jogterületet, valamint ezekkel összefüggésben néhány ágazati törvényt.
Az elsőre salátatörvénynek tűnő módosítások egy irányba mutatnak: az európai jogi kultúra hazai megerősítésére és ezen keresztül hazánk legerősebb jogvédelmi eszközökkel felruházott büntetőjogi intézményrendszerének fejlesztésére.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat is alátámasztja, hogy az európai jogi kultúra nem a magyar jogi kultúra ellentéte. Hiba lenne a kettőt egymást kizáró érdekként kezelni. A törvényjavaslattal is tanúsítható, hogy ha az Európai Unióban kialakított környezetvédelmi büntetőjogi szabályokat Magyarországon is alkalmazzák, azzal Magyarország környezete válik védettebbé. Az uniós irányelvek átültetése nem jelenthet mechanikus átvételt, másolást, hanem a megfelelő szabályozás a hazai viszonyokra hangolt, összetett jogalkotói vizsgálat eredményeképpen születhet meg.
A magyar büntető törvénykönyv jelenleg is széles körű és szigorú védelmet biztosít a környezet és a természet számára. Ezért a javaslat nem bontja fel a Btk. jól működő rendszerét, és nem emel át mechanikusan húsz külön uniós tényállást. Megőrzi a magyar szabályozás szerkezetét, de ott egészíti ki, ahol az új uniós követelmények ezt szükségessé teszik. Ennek részeként új bűncselekményként jelenik meg az uniós környezetvédelmi szabályok megszegése, módosul a környezetkárosítás és a természetkárosítás tényállása, és a büntetőjogi védelem új, súlyosabb eredményekre is kiterjed.
Az európai sztenderdek átvétele a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelemben is előrelépést jelenthet Magyarországon. Ha az uniós és nemzetközi szabályokkal összhangban a bűnszervezet holdudvarától is elvonható lesz a legális forrásként nem igazolható gazdagodásuk, azzal nemcsak a magyar állam és rajta keresztül a magyar emberek lesznek gazdagabbak. Az új szabályozással be lehet zárni kiskapukat, csökkenteni lehet a szervezett bűnözés nyereségét, és el lehet tántorítani bűnözői csoportokat az újabb bűncselekmények elkövetésétől. Végső soron csökken a bűnözők motivációja, és Magyarország biztonsága erősödik.
A javaslat ezért a kiterjesztett vagyonelkobzás új esetét vezeti be. Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá esőnek kell tekinteni azt a vagyont is, amelyet más személy a bűnszervezetben részt vevő személytől szerzett, ha a vagyon, illetve a vagyont megszerző személy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz és személyi körülményeihez képest különösen aránytalan. A szabály biztosítja az ellenbizonyítás lehetőségét, ugyanakkor bezár egy olyan kiskaput, amelyen keresztül a szervezett bűnözés által generált vagyon más személyekhez történő átruházása kikerülhetne a büntetőjogi elvonás köréből.
Nem szorul magyarázatra, hogy a társadalom és sajnos a bűnözők is milyen nagy mértékben támaszkodnak a virtuális kommunikációs szolgáltatásokra. A bűncselekmények nyomai így egyre nagyobb mértékben kerülnek a szolgáltatók kezébe, amelyek azonban korlátozottan őrizhetik meg azokat, utána a nyom elvész.
Az sem szorul magyarázatra, hogy a bűnözésnek egyre nagyobb része válik határokon átnyúló természetűvé, ezért más államok szolgáltatói is egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a bűnüldözés területén. Uniós jogi aktusok szabályozzák, hogy a tőlük való bizonyítékszerzés határokon átnyúlóan is közvetlenül és emiatt minden eddiginél hatékonyabbon történhessen. Ennek a rendszernek a hazai bevezetése válik teljessé a jelenlegi törvényjavaslattal.
A törvényjavaslat harmadik jelentős jogharmonizációs területe az elektronikus bizonyítékok határokon átnyúló beszerzése. Az új uniós szabályozás arra épül, hogy a szolgáltatók olyan kijelölt telephelyet vagy jogi képviselőt biztosítsanak, amely képes a más tagállami hatóságoktól érkező bizonyítékszerzési határozatok fogadására és teljesítésére. A javaslat az elektronikus kereskedelmi és elektronikus hírközlési szabályokban rendezi ezeket a kötelezettségeket, a központi hatósági feladatokat pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra telepíti.
Tisztelt Ház! Talán a közvélekedés számára nem egyértelmű, hogy az uniós jogi kultúra több területen éppen hogy nem a liberalizációt, hanem a büntetőjogi fellépés szigorítását és következetesebbé tételét várja el. Ilyen az embercsempészekkel szembeni fellépés is. A hatályos magyar szabályozás azonban lehetővé teszi, hogy a külföldi embercsempésszel szembeni büntetőeljárást feltételesen felfüggesszék, ha a gyanúsított elhagyja Magyarország területét, és vállalja, hogy a felfüggesztés tartama alatt nem tér vissza. Szűklátókörűség lenne azt feltételezni, hogy ha Magyarországról büntetés nélkül eltávolítjuk az embercsempészeket, akkor a tevekénységük akár csak Magyarország irányába befejeződne. Ez még jogelméleti szinten sem feltételezhető, ugyanis a büntetéstől a bűnismétlés megelőzését várjuk a speciális és generális prevenció elvén.
Gyakorlati oldalról még inkább alátámasztható, hogy ezek az embercsempészek nem hagynak fel a tevékenységükkel, sőt, ha ők nem lépnek be Magyarország területére, még a hazánkba irányuló illegális migrációt is szervezhetik úgy, hogy csak nagyobb erőfeszítések, bonyolultabb felderítőmunka eredményeként kerülhetnek a magyar bűnüldözés látókörébe.
Hozzá kell tenni, hogy nehéz lenne vitatkozni az Európai Bizottság kifogásával, amelyet kötelezettségszegési eljárásban ismerhettünk meg. Állításuk szerint a magyar szabályozás nem biztosít kellően hatékony, arányos és visszatartó erejű fellépést az embercsempészéssel szemben.
(22.20)
Nem férhet kétség ahhoz, hogy ezt a rendelkezést ki kell vezetni a jogrendszerből annak érdekében, hogy az embercsempészekkel szembeni fellépés Magyarországon is következetes legyen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi rendelkezés szükségességéből is látható, hogy nem elég az új szabályokat bevezetni. A magyar jogrendszer európaiságának megerősítéséhez azt is meg kell vizsgálni, hogy a meglévő normaanyag mely részei nem felelnek meg az uniós követelmények igazolható alapjogi elvárásainak. A törvényjavaslatban is megjelenik, hogy ezen a téren is volt tennivaló. Kötelezettségszegési eljárásokat kellett kezelni. Erre példa a büntetőeljárási költségmentességi szabályozás kiegészítése.
Szintén nincs helye a magyar jogrendben azoknak a szabályoknak, amelyek nemzetközi vagy európai elfogatóparancs alapján keresett, adott esetben jogerősen elítélt személyek kiadását vagy átadását, illetve velük szemben egyes eljárási cselekmények teljesítését olyan esetekben is gátolják, amikor a megkereső állam biztonságos harmadik ország vagy az Európai Unió más tagállama. Egy jogállam nem nyújthat politikai barátság alapján menedéket bűncselekmény miatt keresett személyeknek biztonságos országokkal, különösen más európai uniós tagállamokkal szemben. A büntető igazságügyi együttműködésnek jogi, nem pedig politikai mércén kell alapulnia. Erre tekintettel a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényből, valamint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényből kikerül az érintett normaanyag. A módosítás célja, hogy a nemzetközi bűnügyi együttműködés szabályai ismét objektív, kiszámítható és szakmai szempontokon alapuljanak, teljes összhangban az európai uniós követelményekkel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem túlzás politikai alapú megkülönböztetésnek nevezni azt a külön bűncselekményi tényállást sem, amelyet kifejezetten a Fővárosi Önkormányzat csődhelyzetének kezelésére kialakított segélyhitelhez kapcsolódóan alkottak meg tavaly, miközben más önkormányzatokra ilyen külön büntetőjogi szabály nem vonatkozik.
A törvényjavaslat ezért hatályon kívül helyezi az önkormányzati segélyhitellel összefüggésben elkövetett bűncselekmény tényállását, különös tekintettel arra, hogy egy tényállástartalommal megtöltött háttérjogszabály már korábban hatályon kívül lett helyezve. Fontos azonban hangsúlyozni, ez nem gyengíti a közvagyon büntetőjogi védelmét. A büntetőjogi védelem általános és mindenkire kötelező szabályai továbbra is védik a közvagyont. A közvagyon jogellenes károsítása továbbra is a büntető törvénykönyvbe ütközik, és ha ilyen magatartás bármely önkormányzat gazdálkodása során felmerül, annak büntetőjogi következménye van. A büntetőjognak általánosnak kell lennie. Nem egy konkrét önkormányzathoz vagy politikai konfliktushoz, hanem a védendő jogi tárgyhoz kell igazodnia.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő javaslat 14 törvényt módosít, de a közös irány világos: erősebb környezetvédelem, hatékonyabb vagyonelvonás, gyorsabb, határon átnyúló bizonyítás, következetesebb bűnügyi együttműködés és a nem tartható hazai szabályok kivezetése. Mindez a magyar büntető igazságszolgáltatást teszi erősebbé. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogassa. Köszönöm szépen. ( Taps a kormánypárti padsorokban.)