Novák Előd (Mi Hazánk)
NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Lassan 14 órája tart a mai ülés, és még több fontos napirendi pont van hátra, ezért félek, hogy nemigen lesz érdemi vitája ennek az egyébként fontos témának. Témának, de nem előterjesztésnek, nem az előterjesztés maga az, ami fontos és érdemi, ugyanis bár a 43 oldalas, úgynevezett büntetőjogi tárgyú törvényjavaslat-csomag címe és terjedelme alapján joggal lehetett feltételezni, remélni, hogy a kormány végre egy átfogó, a magyar emberek mindennapi problémáit orvosló, valódi intézkedéseket tartalmazó büntetőjogi javaslatcsomagot nyújtott be, azonban sajnos csalódnunk kell, mert ez a törvényjavaslat szinte kizárólag az Európai Unió jogharmonizációs, büntetőjogi jogharmonizációs elvárásainak való megfelelést szolgálja.
Eközben a Mi Hazánk Mozgalom hiába nyújtotta be legkisebb frakcióként is a legtöbb törvényjavaslatot az Országgyűlésben, egyetlenegy ellenzéki indítványt sem hajlandó tárgyalni a TISZA-s többség, ugyanúgy, ahogy láthattuk azt a nemzeti együttműködés rendszerének éveiben. Látjuk tehát azokat a félmegoldásokat, amiket elénk tesznek. Például az EU büntetőjogi jogharmonizációs elvárásainak kiszolgálása keretében az úgynevezett e-evidence irányelvet, a 2023/1544. irányelvet is átültetnék. Ennek az a lényege, hogy a Magyarországon is szolgáltatást nyújtó, de itt székhellyel nem rendelkező, határon átnyúló digitális óriáscégeknek, például a Metának vagy a Google-nek, kötelezően jogi képviselőt kell kijelölniük és bejelenteniük az NMHH-nál. Így a nyomozó hatóságok és bíróságok a büntetőeljárások során nem a nehézkes nemzetközi jogsegélyeljárás útján, hanem ezen a kijelölt jogi képviselőn keresztül és talán gyorsabban tudnának elektronikus bizonyítékokat, például felhasználói adatokat, üzeneteket bekérni tőlük. Ez csak egy EU-irányelven alapuló, behatárolt hatókörű büntetőjogi információcserére vonatkozik. Ha például tehát feltételezhető, hogy egy bűncselekménnyel kapcsolatban Messenger-beszélgetésekben releváns információ lehet, akkor a nyomozás céljából kérhetné a magyar rendőrség az adatok kiadását a Meta által kijelölt jogi képviselőn keresztül is a hagyományos, bonyolultabb megkeresési módok helyett. Az önmagában is kérdéses, hogy ez a gyakorlatban valóban érdemi segítség lesz‑e a nyomozó szerveknek, és hogy tényleg gyorsabb lesz‑e így. Ehhez hasonló megoldási javaslatot a Mi Hazánk Mozgalom már többször megfogalmazott, de úgy tűnik, hogy az nem számít, csak ha épp az EU követel valamit.
Ami igazán felháborító, hogy ha brüsszeli parancsra, szűk körben, büntetőeljárási bizonyítási kérdésekkel kapcsolatban meg lehet oldani, hogy az olyan, a hétköznapi emberek, tehát a fogyasztók számára elérhetetlen amerikai Big Tech óriások, mint a Meta vagy a Google, elérhetővé váljanak egy kijelölt jogi képviselőn keresztül, akkor ez más jogterületeken miért nem lehetséges még mindig, ahogy azt a Mi Hazánk már többször javasolta.
Felháborító, hogy miközben a hatóságok a büntetőügyekben fel tudnak lépni a platformokon lévőkkel szemben ‑ megismerhetik magánbeszélgetéseinket, kapcsolatrendszerünket, valójában mindent az életünkről ‑, addig a hétköznapi felhasználóknak semmilyen jogvédelmet nem biztosítanak. Miért van az, hogy ha egy magyar embernek indokolás nélkül letiltják vagy törlik a Facebook-profilját, akkor az adott esetben évekig még csak érdemi választ sem kap arra az alapvető kérdésre sem, hogy ez pontosan miért történt. Nincsenek egyértelmű szabályok. A legismertebb példa Toroczkai László Facebook-oldala, amin itt rendszeresen élcelődik a miniszterelnök úr, ahelyett, hogy ezt az egyébként nagyon sokakat érintő ügyet ‑ mármint nemcsak magának Toroczkai Lászlónak az oldala, ami, mondjuk, sokakat érdekelhetne és érinthetne, hanem ez csak egy iskolapéldája annak, ami jogsértést a Meta végrehajt magyar állampolgárok százezreivel szemben a különböző cenzúrák terén.
Tisztelt Országgyűlés! E törvényjavaslat szerint egyes uniós környezetvédelmi szabályok megsértése önálló, új bűncselekmény lenne, pedig nem kellene Brüsszeltől tanácsot kérni, jogtanácsot ahhoz, hogy súlyos környezetvédelmi és bűnügyi problémákat találjunk. Magyarországon éppen elég kockázatot és lakossági felháborodást váltanak ki például az akkumulátorgyárak vagy a no-go zónák terjedése. A brüsszeli elvárások szolgalelkű teljesítése helyett a kormánynak először a saját háza táján kellene rendet raknia, és a hazai közbiztonságot vagy az akkumulátorgyárak szigorú ellenőrzését és a magyar természeti kincsek védelmét kellene első helyre sorolnia. Majd ha a kormány végre ezeket a feladatokat hiánytalanul teljesítette, akkor kellene csak arról elkezdeni beszélgetni, hogy az EU még milyen egyéb büntetőjogi és környezetvédelmi előírásokat vár el tőlünk.
Összegezve tehát, a kormány ahelyett, hogy korábbi ígéreteivel, a magyar emberek problémáival foglalkozna, csak az EU elvárásainak teljesítésén szorgoskodik most, amikor egy 43 oldalas büntetőjogi tárgyú törvényjavaslat-csomagot tesz elénk.
(23.00)
Emlékezzünk vissza arra, hogy a TISZA Párt első országgyűlési intézkedése mi volt! Emlékeznek még? A Big Tech cégek reklámadójának végleges eltörlése. Mostanra már teljesen egyértelmű, hogy a TISZA nem a magyar emberek problémáival, hanem a globális technológiai cégekkel való jó kapcsolat ápolásával és az EU parancsainak kiszolgálásával van elfoglalva. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint ez a törvényjavaslat. Köszönöm a figyelmet. Hazánkat szolgáljuk!