Bódis Péter (TISZA)
DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Még további két törvény általános vitája van, de azért szeretnék reflektálni egy-két… (Rétvári Bence: Az már csak holnap lesz…) Az már csak holnap lesz lassan, mire itt a végére érünk, így van, de engedjék meg, hogy egy-két dologra reflektáljak az elhangzottakkal kapcsolatban. Próbálok sorban haladni. Elég sok törvény módosításáról van szó, úgyhogy néha majd keresgélek itt a jegyzeteim között.
Tuzson miniszter úr az elején említette, a kerettényállásokkal kapcsolatban beszéltünk, ha jól emlékszem, azzal indította az egész beszédét. Ez nem egy egyedi eset lesz, hanem ez egy sűrűn alkalmazott jogtechnikai megoldás a büntető törvénykönyvben, amit most megint használunk. Itt nem egyedi esetről van szó, tehát ezzel kapcsolatban ezt tudom elmondani. Az alanyi oldalt nem érinti a keretjelleg egyébként, a szándékosság és a gondatlanság megítélése továbbra is a Btk. általános dogmatikai szabályai alapján történik.
Elmondta a képviselő úr, hogy itt az irányelv szerint húsz darab tényállás változik, és azt hiszem, ezzel kapcsolatban tett egy olyan javaslatot, hogy miért nem külön-külön ültetjük át ezeket. A kétperces felszólalásában azonban már említette azt is, hogy itt az európai uniós tagállamok kapcsán az európai uniós jog esetében egy változatos jogról van szó, tehát minden tagállam saját maga építi fel a jogrendszerét. Nem olyan könnyű egy európai uniós jogot átültetni az adott tagállami jogrendszerbe. Mi azt gondoljuk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat szerinti átültetés biztosítja azt, hogy ez a gyakorlatban is jól működjön. A meglévő szabályozási logikát nem kell megbontani, hanem ugyanúgy marad egy zárt rendszerben, egy logikus és zárt egységet fog így alkotni. Egyébként véleményünk szerint a jogalkalmazást is elnehezítené az, ha ez külön-külön, húsz tényállásként kerülne beültetésre a hatályos magyar jogrendszerbe, és ez nyilvánvalóan meggátolná a hatékony fellépést is a bűnözéssel szemben.
A cél, mint mondtam, hogy az uniós követelményeknek való megfelelést biztosítani tudjuk. Ez az egész jogszabályra vonatkozik, nemcsak erre, hanem az egész törvényjavaslatra.
Említette továbbá miniszter úr, hogy milyen egyeztetéseket folytatunk, és hogy jó lenne, ha a környezetvédelemért felelős tárca is jelen lenne. Azt el tudom mondani, hogy most ugyan az agrárminiszter államtitkár asszonya van itt, de az Élő Környezetért Felelős Minisztériummal is folytattunk egyeztetéseket, illetve a szakmai egyeztetések megtörténtek a joggyakorlat képviselőivel is. Tehát megkérdeztük az ő álláspontjukat is, és a tárca nevében is mondhatom azt, hogy egyetértettek az előttünk fekvő törvényjavaslattal.
A vagyonelkobzással kapcsolatban ‑ ezt már Rétvári képviselő úr is említette, illetve Tuzson képviselő úr is ‑ nagyon fontos elmondani, hogy a vagyonelkobzást kizárólag a bíróság rendelheti el, és ezt mind a két esetben feljegyeztem, hogy bűnszervezetből származó vagyonról van szó ebben az esetben. Mondanom sem kell, hogy a bűnszervezet a legsúlyosabb társas bűnelkövetési forma, amellyel szemben fel kell lépni. És itt fontos azt kihangsúlyozni, hogy az aránytalansághoz, tehát az aránytalanul nagy jövedelemhez kell igazodnia ennek a vagyonelkobzásnak, és egyébként maga a vagyonelkobzás az ártatlanság vélelmét nem is érinti a büntetőjogi eljárás későbbi szakaszára vonatkozóan.
Rétvári képviselő úr a vagyonelkobzással kapcsolatban említett egy-két dolgot ‑ azokra, azt gondolom, reflektáltam ‑, illetve az embercsempészetről is hosszan beszélt Rétvári képviselő úr.
(23.30)
Ismét csak szeretnék pontos lenni és felidézni az expozéból egyetlen mondatot, hogy a hatályos magyar szabályozás hogyan viszonyul az embercsempészethez: lehetővé teszi, hogy a külföldi embercsempésszel szembeni büntetőeljárást feltételesen felfüggesszék, ha a gyanúsított elhagyja Magyarország területét és vállalja, hogy a felfüggesztés tartama alatt nem tér vissza.
Hát melyik gyanúsított lesz az, aki ezt nem fogadja el? Ellenőrizhetetlen az, hogy hol vannak ezek az embercsempészek, és ezzel pont nem a prevenció irányába megyünk el, nem a bűnmegelőzés irányába, hanem biztatjuk őket, hogy nem lesz büntetőjogi felelősségre vonás, csak vállalni kell, hogy elmennek innen. Innentől kezdve pedig nem lesz büntetőjogi felelősségre vonás. Említette, hogy ez azért volt, mert körülbelül 10-15 milliárd éves költséggel bír, azontúl pedig túlzsúfoltak a börtönök.
Miért túlzsúfoltak a börtönök? Most nézek itt a győri képviselő asszonyra, Győrben is bezártak egy börtönt. Én egri vagyok, Egerben is bezártak egy börtönt. Tehát ha nem zárnak be börtönöket, akkor nem lesz túlzsúfolt. Ez egyébként hogyan szolgálja a közbiztonságot? És erről Novák Előd képviselő úr is beszélt. Tehát azt hiszem, tegnap vagy múlt héten volt az, amikor a miniszterelnök úr is egy napirend előtti felszólalásában említette azt, hogy a létszámhiány a rendőrségnél milyen okokra is visszavezethető. Az egyik ok az pontosan az, hogy az ilyen büntetés-végrehajtási intézettel kapcsolatos feladatokat is ellátják a járőrök. A Heves megyei rendőrfőkapitánnyal beszéltem, és mondta, hogy az, hogy az egri törvényszékre kell szállítani a büntetés-végrehajtási intézetből gyanúsítottakat, terhelteket ‑ attól függően, hogy az eljárás mely szakaszában vagyunk, hogyan hívjuk ezeket a személyeket ‑, ez azt jelenti, hogy a legközelebbi börtön például Egerhez Miskolc, de Balassagyarmat, Sátoraljaújhely, ezen büntetés-végrehajtási intézetek között is mozognak a rendőrkollégák. Akik mit tesznek? Kettő ‑ egy járőrben kettő kolléga kell hogy legyen ‑ elmegy Miskolcra, onnan a bv-intézetből elszállítják az egri bíróságra a terhelteket, majd amikor végeztek a tárgyalással, megint visszaviszi Miskolcra és hazajön. Két rendőrkolléga egy napra kiesett. Nem tud járőrözni az utcákon. Nyilvánvalóan ez is létszámhiányhoz vezet. Erről beszélt egyébként a miniszterelnök úr a napirend előtti felszólalásában is. Úgyhogy én azt gondolom, hogy erre lehet megoldást találni.
Novák képviselő úr említette még, hogy ez véleménye szerint nem a legfontosabb törvény, miért ezzel foglalkozunk. A kormány álláspontja az, hogy az európai uniós irányelveknek való megfelelés, és az, hogy ne induljon az országgal szemben kötelezettségszegési eljárás, igenis fontos. A magyar állami pénzeket, az adófizetők pénzét ne ilyen kötelezettségszegési eljárásokra költsük, hanem arra, hogy egy emberséges és működő Magyarországot építsünk. Úgyhogy ez igenis egy nagyon fontos törvény.
Kérem, hogy amennyiben van még építő jellegű vagy módosító javaslatuk, akkor azt tegyék meg, nyilvánvalóan a bizottsági üléseken, és ott majd szintén vitatkozhatunk róla. Egyebekben pedig kérem, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényt. Köszönöm szépen. ( Taps a kormánypárt soraiban.)