Árvay Nikolett (TISZA)
DR. ÁRVAY NIKOLETT agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Pánikszerű menekülés helyett rendezett visszavonulás. Ha nagyon röviden jellemeznem kellene az előttünk fekvő törvényjavaslat lényegét és szükségességének indokát, akkor azt gondolom, hogy ez a csatatéri pillanatkép tökéletesen visszaadja és lefesti azt a helyzetet, amit a Bászna Gabona Zrt. tavaly év végén bekövetkezett fizetésképtelensége ránk hagyott. Sajnos ez az ügy is abba a sorba illeszkedik, amit az előző kormány örökségeként vagyunk kénytelenek kezelni és magunkkal cipelni.
A Bászna Gabona Zrt. zűrzavaros működése, párosulva a jóhiszeműséget erőteljesen megkérdőjelező és igencsak sajátos „drágán veszünk és olcsón eladunk” üzleti modellel együttesen vezetett el oda, hogy szemtanúi lehessünk Magyarország elmúlt évtizedbeli egyik legsúlyosabb agrárpiaci botrányának.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kétségtelen, hogy a felfordulás, amit ezen gabonakereskedő fizetésképtelensége okozott, nem maradhatott kormányzati válasz nélkül, hiszen a beszállítói kör érintettsége a térségben olyan mértékű volt, hogy hathatós közbelépés nélkül a negatív hatások a termelői lánc még nagyobb részére kiterjedtek volna. A térség több száz érintettjének csődbe jutását megelőzendően az év elején a korábbi kormány beavatkozásával állami kárrendezésre került sor, és így a kárt szenvedett gazdálkodók még a tavaszi munkálatok megkezdése előtt a pénzükhöz jutottak.
A megtett intézkedések részeként egyfelől született egy kormányrendelet februárban a Bászna Gabona Zrt. felszámolási eljárásának stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősítéséről. Ez gyorsított, fokozott állami felügyelet mellett zajló folyamatot jelent, amely képes mérsékelni a hagyományos felszámolási eljárásból fakadó esetleges időbeli és pénzügyi kockázatokat, mert igen, sajnos nemcsak a büntetőeljárások, hanem a felszámolási eljárások is általában igen hosszasan elhúzódnak.
Másfelől szintén kormányrendelet lépett életbe a már említett és az érintett gazdálkodók követeléseinek rendezését szolgáló állami kárrendezési mechanizmusról. Ez utóbbi rendezte a Bászna Gabona Zrt. nem fizetése miatt kárt szenvedett gazdálkodók kártalanításának eljárását. Ugyanakkor ez a jogszabály a kormány által a különleges jogrend idején, a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott kormányrendeletként került kihirdetésre, és a veszélyhelyzet megszűnésére figyelemmel 2026. május 14-én ez is hatályát vesztette.
Jelen törvénymódosítás célja tehát egyrészt a kárrendezési kormányrendelet alapján kifizetett juttatások jogosultságának ellenőrzését biztosító rendelkezések, másrészt a Bászna Gabona Zrt. felszámolási eljárásban hitelezőként történő bejelentések nyomonkövethetősége miatt szükséges szabályok törvényi szintre emelése. Mindez azért is fontos, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a hitelezői bejelentkezések tényét és a kárrendezés igénylésekor tett gazdálkodói nyilatkozatok valóságtartalmát a kárrendezésben részesültek hatósági ellenőrzése során utólag is vizsgálhassa.
A törvénymódosítás továbbá annak részletszabályait is meghatározza, hogy azok a kárt elszenvedett gazdálkodók, akiknek a kártalanítása a kárrendezési kormányrendelet alapján már megtörtént, a felszámolási eljárás során megtérülő összeg megfizetésére vonatkozó kötelezettségüket milyen módon teljesíthetik.
Tisztelt Ház! Egy csatatérjelenettel kezdtem a felszólalásomat, és röviden bemutattam önöknek, hogy ennek a példátlan agrárpiaci botránynak a rendezése érdekében a tárca milyen lépéseket tett, illetőleg miként kívánjuk ezeket mérsékelni. Nem kis összegről beszélünk. Ez év elején közel 600 pozitív elbírálást követően 6,5 milliárd forint összegben történt kifizetés az állami kárrendezés keretében. Látva azt, hogy a Bászna Gabona Zrt. vagyona várhatóan nem fogja fedezni teljes egészében a keletkezett kárt, elengedhetetlen, hogy törvényalkotóként mindent megtegyünk annak érdekében, hogy az állami felszámolást követően a költségvetésben lehetőség szerint minél több pénz visszakerüljön.
A kárrendezési kormányrendelet megfelelő rendelkezéseinek törvényi szintre emelése azt fejezi ki, hogy a gazdálkodók pénzügyi érdekeinek védelme, likviditásának megőrzése a kormány számára kiemelten fontos, ugyanakkor nélkülözhetetlenek azok a garanciális szabályok is, amelyek elejét vehetik, hogy az állami kifizetésekkel érintettek körében kétszeres kárrendezés esete felmerüljön.
Végül lényeges kiemelnem, hogy a jelen törvénymódosítás a jogtechnikai célok beteljesítésén túl azt is tükrözi, hogy annak ellenére, hogy egy felelőtlen gazdálkodást folytató cégcsoport számos szereplőt, köztük pedig a magyar államot is kényszerhelyzetbe sodort, az új kormány elkötelezett abban, hogy megelőzze a kistermelők bizalomvesztését, és aktív, tevőleges hozzájárulásával a magyar agrárgazdaságban a termelők, a felvásárlók, a feldolgozók és a kereskedők összehangolt működését elősegítse és fenntartsa.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem, hogy az előbbiekben elmondottakra figyelemmel támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ( Taps a kormánypárt soraiban.)
(23.40)