Varga Lőrinc Mihály (TISZA)
VARGA LŐRINC MIHÁLY, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Bászna Gabona Zrt. károsultjainak kárrendezésével összefüggő szabályokat tartalmazza. Mielőtt azonban rátérnék magára a javaslatra, röviden ismertetném az ügyet, amely a mostani szabályozás szükségességéhez vezet.
A Bászna Gabona fizetőképességi problémái 2025 végén, közvetlenül az ünnepek előtt kerültek nyilvánosságra. A kelet-magyarországi gabonapiacon több milliárd forintos hiányról és több tízezer tonnányi hiányzó készletről érkeztek a hírek, miközben gazdák, kereskedők és finanszírozók egyaránt bizonytalan helyzetbe kerültek.
Január közepén a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége már arról számolt be, hogy a Bászna Gabonával szemben fennálló követelésállomány meghaladja a tízmilliárd forintot; ennek jelentős része termelői követelés. A MOSZ szerint olyan kisebb gazdaságok is érintettek voltak, amelyeknek gyakorlatilag a teljes éves bevétele bent ragadt a társaságnál. A helyzet több száz agrárvállalkozást, köztük számos családi gazdaságot sodort veszélybe.
A társaság vezérigazgatóját februárban letartóztatták. A megalapozott gyanú szerint 2025 márciusa és decembere között több gazdasági társasággal kötött adásvételi és raktározási megállapodásokat, miközben a rábízott termény jelentős része később nem volt fellelhető. A bíróság közleménye szerint az ügyben közel tízmilliárd forint értékű károkozás gyanúja merül fel.
Tisztelt Ház! Az ügy közéleti vonatkozása mellett sem mehetünk el szó nélkül. A Bászna Gabona eredeti, legnagyobb, 40 százalékos tulajdonosa Kósa Lajos testvére volt. Kósa édesanyja pedig közvetett tulajdonosként jelent meg a vállalkozásban. Kósa Karolina Éva 2021-ben adta el tulajdonrészét a társaság későbbi vezérigazgatójának, aki szintén rokoni kapcsolatban áll a Kósa családdal.
A társaság néhány év alatt rendkívül gyorsan növekedett: a Bászna Gabona árbevétele 2021-ben még körülbelül 1 milliárd forint volt, ’22-ben 3 milliárd, ’24-ben pedig már 15 milliárd forint. A társaság sok esetben a versenytársaknál magasabb áron vásárolt, miközben olcsóbban értékesített. A piaci szereplők már ekkor sem értették, hogyan fenntartható ez az üzleti modell hosszú távon.
Az ügy jelentőségét mutatja az is, hogy az előző kormány 2026. február 4-étől a Bászna Gabona felszámolási eljárását stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősítette, arra hivatkozva, hogy a társaság adósságának rendezéséhez és a hitelezőkkel való megegyezéshez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik. Amikor tehát egy ilyen ütemben növekvő, vezető fideszes politikus családjához több szálon is kötődő vállalkozás összeomlik, maga után milliárdos követeléseket hagy, és végül az állam közbeavatkozása válik szükségessé, érthető módon kérdések merülnek fel mindannyiunkban.
Ez a konkrét ügy az elmúlt 16 év gazdasági, politikai összefonódásainak egy újabb eklatáns példája, ahol a politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozás növekszik, a problémákra sokáig nem érkezik válasz, amikor pedig összeomlik ez a vállalkozás, a károk rendezése végül az államra, azaz a magyar emberekre hárul.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat lényege a következő: a Bászna Gabona fizetésképtelenségére tekintettel az előző kormány a Bászna Gabona Zártkörűen Működő Részvénytársaság károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről szóló 7/2026. számú kormányrendeletben szabályozta a Bászna Gabona nem fizetése következtében kárt szenvedett természetes személyek, kisvállalkozások és mikrovállalkozások kárrendezési eljárását. A kárrendezés során összesen 581 pozitív döntés született 6 milliárd 531 millió forint összértékben. A Magyar Államkincstár ebből 2026. február 28-áig már 6 milliárd 21 millió forintot folyósított. A kárrendezési eljárás pedig mintegy másfél hónap alatt lezajlott.
A kárrendezésről szóló kormányrendelet a veszélyhelyzet megszűnésére tekintettel 2026. május 14-én hatályát vesztette, emiatt ellenőrzési joghézag keletkezett. Ugyanakkor a rendelet alapján kifizetett juttatásra való jogosultság, valamint a folyamatban lévő felszámolási eljárásba hitelezőként történő bejelentkezés tényének ellenőrzése érdekében szükséges egyes, időközben hatályukat vesztett rendelkezések törvényi szintre emelése az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvény módosításával.
A kormányrendelet jogerejének megszűnését követően jelenleg nincsenek hatályban azok a rendelkezések, amelyek alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kárrendezésben részesült károsultaknál hatósági ellenőrzés keretében utólagosan vizsgálhatná a felszámolási eljárásba hitelezőként történő bejelentkezés tényét, valamint az állami kárrendezés igénylése során tett nyilatkozatok valóságtartalmát, miközben a felszámolási eljárás még nem zárult le. A NAV számára ezért az utólagos hatósági ellenőrzési jogosultságot a veszélyhelyzet megszűnését követően is biztosítani kell, hiszen enélkül fennállna a kockázata, hogy a jogosulatlanul kifizetett vagy a felszámolás során ténylegesen megtérült összegek visszafizetés nélkül maradnak az érintetteknél.
A javaslat hatálybalépésével kiszűrhető és visszakövetelhető az az összeg, amely ugyanazon kár után már az állami kárrendezésből és a felszámolási eljárásból is megtérült. Így az utólagos ellenőrzés garancia arra is, hogy az állami források az arra jogosultaknak és szigorúan az őket megillető összegben kerüljenek kifizetésre. Amennyiben az utólagos ellenőrzés során kiderül, hogy valaki jogosulatlanul részesült a kárrendezésben, a jogos összegnél magasabb kifizetést kapott, vagy a felszámolási eljárásban határidőben nem jelentette be hitelezői igényét, a NAV 15 napos határidővel visszafizetésre kötelezi. A visszatérítendő összeget késedelmi kamat is terheli. Önkéntes teljesítés hiányában pedig annak behajtására adók módjára kerül sor.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslatban foglalt módosítások tehát szükségesek ahhoz, hogy a megkezdett kárrendezési folyamat ellenőrizhető és jogilag rendezett keretek között zárulhasson le. A törvényjavaslathoz készült hatásvizsgálat szerint a módosításnak közvetlen költségvetési hatása nincs, a törvényjavaslat célja kizárólag a NAV ellenőrzési jogosultságának törvényi megalapozása. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a konkrét kárrendezés mellett az ügy kialakulásának körülményei és az ahhoz kapcsolódó felelősségi kérdések se maradjanak megválaszolatlanul. A károsultak érdekeinek védelme közös felelősségünk, de ugyanakkor fontos az is, hogy egy hasonló helyzet a jövőben ne ismétlődhessen meg. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. További jó munkát kívánok! ( Taps a kormánypárt soraiból.)