Juhász Hajnalka (KDNP)
DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót, és nem visszaélve mindannyiunk türelmével, idejével és fáradtságával, igyekszem nagyon lényegre törő lenni.
A Bászna Gabona Zrt. ügyét nem kell különösebben bemutatni most már, tisztában vagyunk mindannyian a hátterével. Az előttem felszólaló képviselőtársaim erről már részletesen beszéltek. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy az előző kormány célja az volt, hogy a károsult természetes személyek, mikro- és kisvállalkozások számára segítséget nyújtson. Mindezt úgy, hogy a hitelezői igény bejelentése, illetve a visszatérítési kötelezettség már eleve azt a célt szolgálta, hogy a kettős fizetést elkerüljék, azaz a felszámolási vagyonból később megtérülő rész visszakerüljön az államhoz.
(Az elnöki széket Kőszegi Krisztián,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Mindebből is világosan látszik, hogy a kettős kifizetés megakadályozása már a kezdetben cél volt. Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos hiányosságot és pontatlanságot is tartalmaz, melyek eltúlzott terhet rónak a korábban már károsult gazdákra. A mi célunk, hogy ezt elkerüljük, az egyszer már károsult gazdákat ne hozzuk ismét nehéz helyzetbe.
De mire is gondolok pontosan, tisztelt képviselőtársaim? Többek között például arra, hogy a jogszabálytervezetben leírt NAV-vizsgálat minden egyes károsultat érint. Általános ellenőrzés keretében történik, azaz nemcsak célzott ellenőrzést végeznek, amelyre utalt Papp Zsolt képviselőtársam is, nemcsak célzott ellenőrzést végeznek, és esetlegesen valótlan nyilatkozatokra is fókuszálhatnak, hanem minden egyes érintett esetében történne ez a vizsgálat.
(0.00)
Ezért államtitkár asszonytól érdeklődni szeretnék, hogy készültek‑e arra vonatkozóan becslések, hogy ez mennyi többletmunkát igényel a NAV dolgozóitól, megvan‑e ennek a végrehajtására a kellő kapacitása a NAV-nak.
Hiányzik a törvényjavaslat szövegéből az is, hogy mi történik abban a helyzetben, ha a hitelező nem pénzt, hanem vagyontárgyat kap, illetve kapott, mi ilyenkor az eljárási folyamat. Mely dátumot veszik alapul a vagyontárgy értékének becslésére szolgáló időpontnak? Mi alapján történik az értékelés, és van‑e jogorvoslati lehetőség akkor, ha vitatnák a vagyontárgy értékét? Illetve mi számít a kézhezvétel időpontjának ebben az esetben? Erre vonatkozóan sem olvasható konkrét információ a törvényjavaslatban.
De arról sem található pontos tájékoztatás az előttünk fekvő dokumentumban, hogy abban az esetben, ha a visszatérítési kötelezettséget azért állapítják meg, mert a károsult a Bászna Gabona Zrt. ellen elrendelt felszámolásban a követelést hitelezői igényként határidőben nem jelentette be, akkor az e mondatban szereplő határidő pontosan melyik határidőre vonatkozik. A felszámolás közzétételétől számított 40 napos rendes vagy a későbbi jogvesztő határidőre? Valamint az sem egyértelmű, hogy a nem teljesülő visszafizetés esetén a késedelmikamat-fizetési kötelezettség mely dátummal fog kezdődni. Ebből kifolyólag pontosításra szorul e téren is a javaslat annak kimondásával, hogy a késedelmi kamat fizetésének kezdő dátuma a 15 napos teljesítési határidő lejártát követő napon kezdődik, illetve a törvény hatálybalépését megelőző időszakra nem terhelhető.
Ezek a kérdések persze tűnhetnek triviálisnak, ugyanakkor pontosan ezen konkrét meghatározások hiánya, a jogszabálytervezet pontatlan megfogalmazása az, ami a későbbiekben jogalkalmazói bizonytalansághoz vezethet még a jóhiszemű teljesítés feltételezése mellett is. Ezek a pontosítások főleg azok számára lehetnek fontosak, akik már a törvény életbelépése előtt kézhez vették a megtérülést. Illetve könnyítené a gazdák helyzetét, ha nemcsak egy központi oldalon megjelenő számlaszám formájában kapnának tájékoztatást, hanem egyedi és közérthető információkat kapnának a Magyar Államkincstár részéről arról, hogy hogyan számították ki a fizetendő összeget, milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésükre, és mik a pontos határidők.
Tisztelt Képviselőtársaim! Célunk, hogy a korábban károsult gazdák ne nézzenek szembe ismételten nehézségekkel amiatt, hogy a tárgyi folyamatban az eljárási garanciák pontatlanok, és terhelésük aránytalan. Fontos, hogy a korábbi kormányrendelet hatályvesztése miatt keletkező joghézag okozta esetleges költségeket ne a gazdákkal akarja megfizettetni a kormány. Nem ők a felelősek azért, mert a kormány a kárrendezési programot hónapokon át különös ellenőrzési és végrehajtási szabályok nélkül hagyta. Éppen ezért a KDNP frakciója támogatja a kettős kifizetések megakadályozását, de ugyanakkor a károsult gazdák aránytalan terhelését nem.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. Szeretném megjegyezni, hogy azokkal a módosító javaslatokkal, amelyekkel Papp képviselőtársam élt a Fidesz részéről, ezt támogatni fogjuk. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. ( Taps a Fidesz soraiban.)