Vitézy Dávid László
VITÉZY DÁVID LÁSZLÓ közlekedési és beruházási miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Asszony! Velem kell beérnie. ( Derültség.)
A helyzet úgy fest, hogy az európai uniós forrásokat hazahoztuk, és önök próbálják ezt mindenféle úton-módon árnyalni, zavart kelteni, félrevezetni a magyar állampolgárokat ezzel kapcsolatban, de hadd mondjak el egy egyszerű, hétköznapi példát, amelyből ez érthető. Ha ön bizonytalan abban, hogy jogosult‑e, mondjuk, lakáshitelt felvenni, összekészíti a papírokat, a jövedelemigazolását, a különböző egyéb dokumentumokat a hosszas tárgyalásra, majd elmegy a kereskedelmi bankokhoz, megnézi, hogy hol, milyen feltételek vannak, bizonytalan benne, hogy ez meg tud‑e történni, tud‑e mindent teljesíteni, de a végén, amikor meghozzák azt a döntést, hogy ez önnek jár, és aláírják önnel a hitelszerződést, ön úgy fog hazamenni, és otthon azt fogja elmondani, hogy ez megvan, meg tudjuk venni az új lakást, és nem azt mondja, hogy a Magyar Nemzet azt írta, hogy ameddig nem utal a bank, addig ez nincs is meg. Ugye, ez az a logika, amit itt számonkér rajtunk. ( Taps a kormánypárt soraiban.)
Ugyanis a helyzet úgy fest, hogy a Covid-világjárvány után az Unió összes tagállamában a gazdasági helyreállítás érdekében elindult egy nagy fejlesztési program. 26 tagállamban ‑ Magyarországot kivéve ‑ az ott hivatalban lévő kormányoknak volt hat évük ezt a forrást felhasználni, az összes úgynevezett mérföldkövet, ami ehhez kell, teljesíteni. Önök a Fidesz-kormányzás idején lemondtak ezekről a forrásokról. Azokat a feltételeket, amelyek ezek hazahozatalához szükségesek lettek volna ‑ korrupcióellenes intézkedések, a vagyonnyilatkozatok átláthatósága, az Integritás Hatóság megerősítése, de egyébként a szélerőműveket is mondhatjuk, hiszen azok a feltételek, amelyek most bekerültek a magyar jogrendbe (Dr. Juhász Hajnalka: Nem erről beszélünk!), a 2022-es helyreállítási terv részei voltak ‑, önök nem valósították meg. Önök úgy voltak vele, hogy inkább a magántőkealapok ne legyenek átláthatóak, inkább a vagyonnyilatkozatok, a családtagok vagyonnyilatkozata ne legyen ellenőrizhető, inkább az Integritás Hatóság ne vizsgálhasson közbeszerzéseket, és inkább lemondanak a magyar embereknek járó európai uniós fejlesztési forrásokról. Önök ezt a döntést meghozták.
Ennek a kormánynak pedig volt három hónapja arra ‑ három hónapja! ‑, hogy ezt a romhalmazt reparálja, és ezt megtettük. Ez történt. ( Taps a kormánypárt soraiban.) Az történt, hogy arról szólt a politikai megállapodás (Dr. Juhász Hajnalka: Nem erről beszélünk!), hogy hogyan lehet a helyreállítási tervet ilyen rövid idő alatt teljesíteni, mit kezdjünk azokkal a mérföldkövekkel, amelyek már rég lejártak ‑ 2024-es határidők voltak, időutazók nem vagyunk, nem tudjuk azokat már teljesíteni ‑, amely politikai megállapodást Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök kötött Brüsszelben májusban. Tehát ott kijelöltük azt az útitervet, hogy hogyan lehet ezt a pénzt hazahozni, milyen projekteket ‑ ön most felsorolta ezeket, például a HÉV- és InterCity-kocsik cseréjét ezek szerint önök azért nem csinálták meg, mert azt gondolták, hogy külföldi lesz a jármű, és ezért hagyták az egyébként NDK-ból származó 60 éves járműveken zötyögni az embereket? Most ezt mondta. ( Taps a kormánypárt soraiban. ‑ Dr. Juhász Hajnalka közbeszól.)
Tehát, képviselő asszony, akkor ezek az új projektek… Ha folyamatosan üvölt, miközben beszélek, akkor nehezen tudok válaszolni önnek, én csendben végighallgattam a kérdését. Tehát a másfél milliárd euró például az energiahálózat korszerűsítésére vagy a 2 milliárd euróhoz közeli összeg a vasúti fejlesztésekre mind-mind olyan fejlesztések, amelyeket ekkor, májusban tárgyaltunk bele, hiszen az látszott, hogy az önök kormánya az elmúlt négy évben az RRF négy évvel korábbi tervében szereplő projektek háromnegyedét el sem kezdte megcsinálni, tehát azt lehetetlen volt befejezni. Ezért le kellett tárgyalnunk új projekteket is, amelyeket szabályosan augusztus 31-éig le tudtunk folytatni vagy el tudtunk indítani. Ekkor mondtuk először, hogy hazahozzuk az uniós pénzeket.
Majd ezt követően, az elmúlt három hónapban éjt nappallá téve végig, július és augusztus minden napján, a hétvégéket is beleértve, az összes tárca szakembereivel közösen azon dolgoztunk, hogy minden egyes mérföldkő teljesüljön, és az Országgyűlés képviselői is ezért töltötték itt nagyrészt a nyarat, hogy ezeket a jogszabályokat át tudjuk ültetni a magyar jogrendbe, amelyek ehhez szükségesek. Ez megtörtént: korrupcióellenes, átláthatósági jogszabályok, megújuló energia elterjedését szolgáló jogszabályok, közlekedéspolitikai jogszabályok, amelyekről én is sokszor beszéltem itt önöknek. Ezek az intézkedések megtörténtek.
Én azt tudom mondani önöknek, mi a legjobb tudásunk szerint, minden felelősségünk tudatában azt állítjuk, hogy augusztus 31-én, amikor ez a határidő mind a 27 tagállamban eljött, nemcsak Magyarországon, mind a 127 mérföldkövet és az összes szupermérföldkövet teljesítettük.
Ha ön a szomszédos országok híreit megnézi, akkor számos országban olyan híreket fog látni, hogy egyes parlamenti döntések nem születtek meg, egyes jogszabályok nincsenek meg, tehát tuti biztosan tudják ‑ és ebből helyi politikai viták is vannak a szomszédos országokban is ‑, hogy buktak uniós pénzeket, mert a mérföldköveket annak ellenére nem tudták teljesíteni, hogy hat évük volt rá. Nekünk három hónapunk volt rá, és az összes mérföldkövet teljesítettük.
Abban önnek igaza van, hogy ez a folyamat most úgy zajlik (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) ‑ nemcsak itt, hanem Portugáliában is és Litvániában is, mert ugyanazok a határidők érvényesek mindenkire ‑, hogy augusztus 31-éig kellett a mérföldköveket teljesíteni, és szeptember 30-áig kell ennek az igazoló dokumentumait benyújtani, de mi ebben előrébb járunk. Tehát ön aggódik, hogy hátha amit mi mondunk, az nem fog teljesülni. Azt tudom mondani, hogy 85 százalékában már benyújtottuk ezeket a dokumentumokat, tehát itt is előrébb járunk, mint a határidő.