Kármán András (TISZA)

2026. szeptember 8.

KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A 2026. évi költségvetési törvény módosítását a kormány 2026. augusztus 31-én nyújtotta be az Országgyűlésnek, amelyben a korábban tervezett 3,7 százalékos hiánycélt 7,5 százalékra emelte. A törvényjavaslat célja, hogy a költségvetés ismét a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és ezzel helyreállítsa azt a kiszámíthatóságot, amelyre a gazdaság szereplőinek, a háztartásoknak és magának az államnak is szüksége van.

A költségvetésnek mindenekelőtt megbízható viszonyítási pontnak kell lennie. Ha a törvényben szereplő előirányzatok és a tényleges folyamatok tartósan elszakadnak egymástól, akkor a költségvetés elveszíti iránytű szerepét, ez pedig a pénzügyi stabilitás és végső soron a hazánkba vetett befektetői bizalom megrendülésével jár. A mostani módosítás ezért nem egy egyszerű technikai korrekció, hanem a tényleges helyzet számbavétele és a költségvetésnek a valósághoz igazítása, ami az első lépés a Magyarország iránti bizalom visszaépítésében.

A törvényjavaslat preambuluma ezt úgy fogalmazza meg, hogy ez a valóság költségvetése. Azt gondolom, ez pontosan kifejezi a módosítás lényegét. A költségvetési politika hitelességének alapja nem az, hogy kedvezőnek tűnő számokat rögzítünk, hanem az, hogy a számok mögött reális makrogazdasági feltételezések, ténylegesen rendelkezésre álló bevételek és végrehajtható kiadási döntések állnak. A 2026. évi költségvetést az előző Országgyűlés a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal fogadta el. A Pénzügyminisztérium által elvégzett átvilágítás ugyanakkor azt mutatta, hogy kormányváltás és korrekciós intézkedések nélkül az idei hiány elérte volna a GDP 8,3 százalékát.

(12.00)

A két szám közötti különbség már önmagában is indokolttá teszi, hogy az Országgyűlés előtt a költségvetés főszámai újra, a tényleges folyamatok alapján kerüljenek meghatározásra és megtárgyalásra.

Tisztelt Országgyűlés! Már az átadás-átvétel során azzal kellett szembesülnünk, hogy az előző kormány által is ismert előrejelzés 6,8 százalékos GDP-arányos hiányt jelzett előre az idei évre az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett. Ebben kiemelt szerepet játszottak a túlárazott szerződéses kötelezettségek, az állam pazarló kiadásai, valamint a gyengébb gazdasági pálya is. Többek között ezek azok a tényezők, tisztelt képviselőtársaim, amelyekre így együttesen az előző kormány felelőtlen gazdálkodásaként szoktam utalni.

Miközben a költségvetési hiánycél az ismételt felülvizsgálatok ellenére is már tarthatatlan volt, a Fidesz-kormány népszerűségvesztésének megállítása érdekében a közpénz tíz- és százmilliárdjait költötte el valós fedezet nélkül az áprilisi választásokat megelőzően, és azért, hogy amíg még teheti, tovább gazdagítsa a NER holdudvarát.

A problémák azonban még korántsem értek véget a 6,8 százalékos előrejelzéssel. A részletes átvilágítás ezenfelül a GDP további mintegy 0,4 százalékának megfelelő, eltitkolt vagy alábecsült hiánynövelő tételt azonosított. Idetartozik az egészségügyi és az önkormányzati egyenleg romlása, egyes útfejlesztések többletkiadása, az N7 állami védelmi ipari vállalathoz kapcsolódó kiadások, valamint az űrkutatási szolgáltatási szerződés költsége. Ezeket a tételeket az előző kormány ismét csak kifelejtette a költségvetési kalkulációjából, pedig ezekkel együtt már reálisan 7,2 százalékos hiánnyal kellett volna számolniuk.

De ami talán a legfelelőtlenebb mind közül, az a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből származó uniós bevételek kezelése. A korábbi költségvetés ugyanis 969 milliárd forintnyi, a GDP mintegy 1,1 százalékának megfelelő olyan RRF-forrással számolt, amelynek lehívási feltételeit az előző kormány nem is tervezte teljesíteni. Más szóval, az előző kormány a költségvetés elfogadásakor pontosan tisztában volt azzal, hogy ez a bevétel nem áll rendelkezésre, a kiadások tervezésekor mégis kalkulált velük. Ez nem más, mint a költségvetés kozmetikázásának klasszikus esete.

A magasabb hiánypálya hátterében egy negyedik tényező, egy alapvető tervezési hiba is meghúzódik. A Fidesz-kormány az elmúlt évek költségvetési tervezései során a magyar gazdasági növekedést szisztematikusan túlbecsülte. Az idei költségvetésben ez a hatás pedig már egymásra rakódott. A 2026-os költségvetést az előző Országgyűlés 2025 júniusában úgy fogadta el, hogy az idei évre 4,1 százalékos növekedéssel tervezett, miközben ezzel szemben 2 százalékos bővülés reális az idei évben. Csakhogy már a kiindulási alap is súlyosan elhibázott volt. 2025-re eredetileg 2,5 százalékos növekedést ígértek, és mindössze 0,5 százalék lett belőle. A makrogazdasági tervezés évről évre ismétlődő hibája így egymásra rakódott.

A költségvetést tehát nem a valósághoz, hanem egy vágyvezérelt növekedési pályához igazították. Ennek egyenes következménye pedig, hogy a nominális GDP a tervezett 95 747 milliárd forint helyett mintegy 92 284 milliárd forint lett, és ez is tovább növelte a hiányt a tervezett 3,7 százalékhoz képest.

Összefoglalva tehát: a Fidesz fedezetlen választási költekezése, a félrekalkulált gazdasági növekedés, a masszív túlárazásokból következő többletkiadások, valamint az eredeti költségvetési törvénybe hazug módon betervezett uniós források eredményeképpen kormányváltás nélkül az idei évben 8,3 százalékos hiányra számíthattunk volna. Ebből a helyzetből kellett kiindulnunk a költségvetés újratervezésekor, tisztelt képviselőtársaim.

A TISZA-kormány egyik legnagyobb feladata, amit a választóktól kapott, hogy ezt a súlyos örökséget kezeljük, nézzünk szembe vele, mérjük fel az előző kormány felelőtlen gazdálkodása okozta károkat, és lássunk neki közpénzügyeink rendbetételének.

Büszkén mondhatom, hogy már a kormányzásunk első időszaka is látványos eredményekhez vezetett. Mindenekelőtt az Európai Unióhoz való viszonyunkat kellett rendeznünk. A kormány meghozta azokat a korrupcióellenes intézkedéseket, amelyek nemcsak az uniós elvárásoknak felelnek meg, de azt is biztosítják, hogy a magyar emberek pénze a lehető legjobban hasznosuljon. A kormány által a nyár folyamán kötött RRF-megállapodás 0,5 százalékponttal javítja az idei államháztartási egyenleget.

A választások eredménye alapvető fordulatot hozott Magyarország befektetői megítélésében is, amit jól mutat a forint erősödése, valamint az államadósság finanszírozási költségének, az állampapírhozamoknak a csökkenése. Ezek már az idei évben a GDP 0,1 százalékpontjával mérsékelték a várható hiányt, miközben a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi kör, azaz a KEKVA-k átalakítása további 0,2 százalékponttal.

Összességében tehát alig pár hónap alatt az új kormánynak sikerült 0,8 százalékponttal javítani az idei hiánykilátásokon, ennek eredményeképp a júliusban nyilvánosságra hozott költségvetési leltár már 7,5 százalékos várható hiánnyal számolt. A mostani törvényjavaslat ezt a pályát teszi a költségvetési törvény részévé, kiegészítve az azóta meghozott intézkedések bevételi és kiadási hatásaival.

Tisztelt Országgyűlés! A kiadási felülvizsgálat során abból az alapelvből indultunk ki, hogy a hiány mérséklését az állam saját működésében a korábban vállalt kötelezettségek felülvizsgálatával, nem pedig a kiadások fűnyíróelvű visszavágásával kívánja elérni. A költségvetés valós alapokra helyezése és működésének racionalizálása nem azt jelenti, hogy azoktól kell elvennünk, akik az elmúlt évek során rendre megszenvedték az előző kormányzat felelőtlen gazdálkodását és a nehéz helyzetben élőket tudatosan cserben hagyó politikáját. A cél ennek éppen az ellenkezője. A családok jólétét vagy jövedelmi helyzetét veszélyeztető intézkedésekre éppen ezért nem kerül sor, sőt éppen hogy az állam hatékonyabb működése teszi lehetővé, hogy lépéseket tegyünk a rászorulók helyzetének azonnali javítása érdekében.

A költségvetés-módosítási javaslat 403 milliárd forintnyi konkrét, már meghozott hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ezek közül 88 milliárd forint a túlárazások letöréséből adódik, ezen belül 72 milliárd forint csak az űrkutatási szolgáltatási díj felülvizsgálatához, 16 milliárd forint pedig további informatikai és kommunikációs kiadások csökkentéséhez kapcsolódik. További 57 milliárd forint megtakarítást jelent egyes belföldi és külföldi támogatások, valamint a nem kellően hatékony gazdaságtámogatási programok felülvizsgálata.

Az állam saját működésében mintegy 41 milliárd forintos megtakarítás érhető el. Ennek része a képviselői illetményalap csökkentése, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, egyes kiemelt állami intézmények gazdálkodásának racionalizálása és a külképviseleti működés észszerűsítése is.

A legnagyobb tétel a beruházási kiadások felülvizsgálata, amely összesen 217 milliárd forinttal javítja az egyenleget.

(12.10)

A cél itt nem a szükséges fejlesztések leállítása, hanem a projektek költségének, ütemezésének és társadalmi megtérülésének újraértékelése. A megtakarítás többek között a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés, a mohácsi Duna-híd, valamint egyes honvédelmi szerződések felülvizsgálatából származik.

A konkrét intézkedések mellett a törvényjavaslat további 300 milliárd forintos, még be nem azonosított megtakarítási célirányzatot tartalmaz a kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési fejezeteket illetően. Ennek célja, hogy a május óta követett felelős kiadási kontroll az év hátralévő részében is fennmaradjon, és további túlárazások, pazarló kiadások kerüljenek felülvizsgálatra a költségvetési egyenleg javítása érdekében. Összességében tehát a célzott, már nevesített intézkedések és az év végéig várható további megtakarítások együttesen 703 milliárd forinttal, a GDP mintegy 0,8 százalékával javítják majd az idei hiányt. Ez a költségvetési módosítás egyik legfontosabb eleme.

Tisztelt Ház! Az eddig elmondottak alapján felmerülhet önökben, hogy a már megvalósított és az év hátralévő hónapjaira tervezett takarékossági intézkedések, a pazarlások és túlárazások megszüntetése, az olyan közpénzszivattyúk, mint a KEKVA-k felszámolása, valamint az uniós források hazahozatala után miért nem tervezünk a 7,5 százaléknál is alacsonyabb hiánnyal az idei évre. Nos, ennek az az oka, hogy a prudens költségvetési tervezés azt is jelenti, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a rendkívüli, de előre nem tervezhető kockázatokat sem. Az idei aszály az ország csaknem teljes területét érinti, s a vízhiány nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az energiaellátásban is közvetlen költségvetési kockázatot jelent. A rekordalacsony folyóvízszintek miatt kieső hazai villamosenergia-termelést részben drágább forrásokból kellett pótolni, ami a költségvetés kiadásait és az állami vállalatoktól származó bevételeket egyaránt érinti.

Ezeknek a kockázatoknak az átlátható kezelése érdekében a törvényjavaslat 500 milliárd forintos haváriaalapot hoz létre. Az alap az aszály, az energiakrízis és más, előre nem látható külső események következtében felmerülő kiadásokra biztosít elkülönített fedezetet. A haváriaalap költségvetési logikája egyszerű: a ma már azonosítható, de pontos összegükben még bizonytalan kockázatokat célszerű előre és átlátható módon megjeleníteni. Amennyiben az alap teljes összege nem kerül felhasználásra, az természetesen a tényleges éves hiányt csökkenti, a pénzt az állam nem költi el más célra.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat átvezeti a TISZA-kormány első szociális intézkedéseinek költségvetési hatását is. Több mint 400 ezer rászoruló gyermek számára 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást biztosítunk, ennek idei költségvetési hatása 40 milliárd forint. A vényköteles gyógyszerek áfamentessé válnak, a tűzifa áfakulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökken, és a szociális tűzifa kerete megduplázódik. A gyógyszerek áfacsökkentésének idei nettó hatása 2 milliárd forint, a tűzifához kapcsolódó intézkedéseké 21 milliárd forint. A három szociális intézkedés együttes költségvetési hatása így 63 milliárd forint.

A költségvetési politika szempontjából itt is nagyon lényeges a kormány által követett logika: a kiadási felülvizsgálatból származó megtakarítások lehetővé teszik, hogy a hiány csökkentése mellett is célzott támogatást kapjanak azok a társadalmi csoportok, amelyeknek erre a legnagyobb szükségük van. A fiskális fegyelem és a szociális szempontok ilyen értelemben nem egymás alternatívái, hanem ugyanannak a felelős költségvetési politikának a részei. Egyszerűbben fogalmazva: gondos gazdálkodás mellett mindig kell hogy jusson forrás azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van az állam segítségére. Ennek a megfontolásnak az eredménye, hogy a költségvetési módosítási javaslat végül 7,5 százalékos hiánnyal számol 2026-ra.

Tisztelt Ház! A módosított költségvetés központi alrendszerének kiadási főösszege 49 025 milliárd forint, bevételi főösszege 41 915 milliárd forint, pénzforgalmi hiánya pedig 7110 milliárd forint. Az eredményszemléletű ESA-hiány célja a GDP 7,5 százaléka. Ez a hiányszint magas. Éppen ezért fontosnak tartom világossá tenni, hogy a kormány a 7,5 százalékos hiányt már rövid távon sem tekinti elfogadható állapotnak, így 2027-ben jelentős lépést teszünk ennek érdemi csökkentésére.

A módosítás elsődleges szempontja most az, hogy az idei költségvetést reális alapokra helyezze. A hiány alakulását három nagy tényező eredőjeként érdemes értelmezni: az első az örökölt, a korábban tervezettnél lényegesen kedvezőtlenebb költségvetési helyzet; a második az idei évben jelentkező rendkívüli kockázatok, mindenekelőtt az aszály és az energiapiaci helyzet; a harmadik pedig az új kormány által megkezdett kiadási felülvizsgálat és felelős gazdálkodás, amely ezek hatását részben ellensúlyozza.

Tisztelt Országgyűlés! A magasabb hiány és a korábban tervezettnél alacsonyabb nominális GDP következtében az államadósság GDP-arányos mutatója 2026-ban átmenetileg emelkedik, a 2025. évi 74,6 százalékos szintről az idei év végére 77,5 százalékra, nominális értelemben a tavalyi év végi 64 913 milliárd forintról várhatóan 71 518 milliárd forintra nőhet. Az adósságráta emelkedését nem lehet kedvező folyamatként értékelni, és nem is így tekintünk rá. Ezt a helyzetet örököltük. Az államadósság tavaly és tavalyelőtt is nőtt, és az előző kormány túlköltekezése miatt idén is szükségszerűen nőni fog. A 2026. év feladata számunkra a valós helyzet számbavétele és a költségvetés stabilizálása.

2027-től a GDP-arányos államadósságot ismét csökkenő pályára állítjuk. Ehhez nem egyszeri intézkedésekre, hanem többéves fiskális stratégiára van szükség. A kormány a 2027. évi költségvetés előkészítésével párhuzamosan benyújtja majd a középtávú költségvetési strukturális tervét is. Ennek olyan kiadási és hiánypályát kell kijelölnie, amely összhangban áll az uniós szabályokkal, és megalapozott módon biztosítja az államadósság-ráta tartós csökkentését. Fontos hangsúlyoznom, hogy nem az uniós elvárások miatt, hanem saját jól felfogott érdekünk miatt kell a közpénzügyeinket rendbe tenni. Középtávon a kormány azt kívánja elérni, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse a maastrichti kritériumokat. Ehhez tartósan alacsonyabb hiányra, csökkenő adósságrátára, árstabilitásra és hiteles gazdaságpolitikára van szükség. A mostani költségvetési módosítás ennek a folyamatnak az első fontos lépése.

Végezetül a kormány nevében szeretném megköszönni a Költségvetési Tanácsnak, hogy áttekintette a törvényjavaslatot és megfogalmazta konstruktív véleményét, amely szerint a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben előírtaknak. A tanács véleménye is megerősíti azt, hogy az Országgyűlés egy megalapozott törvénymódosítási javaslat tárgyalását kezdheti meg.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Összefoglalva az elmondottakat, a 2026. évi költségvetés módosítása abból indul ki, hogy a költségvetési törvény csak akkor tudja betölteni iránytű szerepét, ha reális képet ad az államháztartás helyzetéről. A korábbi 3,7 százalékos hiánycél a tényleges folyamatok alapján nem volt tartható, az átvilágítás 8,3 százalékos, intézkedések nélküli hiánypályát tárt fel. Az Európai Unióval kötött megállapodás, az intézményi változtatások és a pénzügyi feltételek javulása ezt a pályát 7,5 százalékra mérsékelte. A törvényjavaslat ezenfelül 403 milliárd forint konkrét kiadáscsökkentést és további 300 milliárd forint fejezeti megtakarítást érvényesít, miközben 500 milliárd forintos haváriaalapot képez az idei rendkívüli kockázatokra, és biztosítja az új szociális intézkedések fedezetét.

(12.20)

A módosítás tehát egyszerre szolgálja az átláthatóságot, a költségvetési kockázatok őszinte bemutatását és a kiadási fegyelem megerősítését. Nem oldja meg egy lépésben az elmúlt években felhalmozódott valamennyi problémát, de megteremti annak feltételét, hogy a következő évek költségvetési politikája ismét megbízható adatokra és számonkérhető célokra épüljön.

A költségvetés hitelességének helyreállítása nem önmagáért való cél. Alacsonyabb kockázati felárat, mérsékeltebb finanszírozási költséget, kiszámíthatóbb vállalati környezetet és végső soron magasabb, fenntartható gazdasági növekedést alapozhat meg. Ezt jelenti az a bizalom, aminek a helyreállításáról beszélünk. Azt gondolom, hogy a most benyújtott törvényjavaslat ebbe az irányba tesz érdemi lépést. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosítását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ( Taps a kormánypárti padsorokban.)