Horváth Gábor
HORVÁTH GÁBOR, a Költségvetési Tanács elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Visszatekintve az elmúlt évekre, 2015 eleje óta nyolc alkalommal, legutóbb 2023-ban adott véleményt a Költségvetési Tanács a költségvetési törvény évközi hivatalos parlamenti módosítására. A gazdasági és fiskális mutatók idei jelentős változása mindenképpen okot ad erre. A Költségvetési Tanács üdvözli az emiatt kezdeményezett törvénymódosítást, mivel a költségvetés hivatalos korrekciója a felelős államháztartási gazdálkodás alapkövetelménye.
A jelenlegi bizonytalan világgazdasági és geopolitikai környezet által generált, a szokásosnál is nagyobb kockázatok miatt az óvatosság, a költségvetési fegyelem és a rugalmas alkalmazkodás minden korábbinál fontosabb, ahogy Széchenyi István írta a Hitel című művében: „nem a jövedelmek csökkenése tette nagyjainkat tenkre, hanem az, hogy nem vettek erőt magokon valamivel kevesebbet költeni jövedelmiknél”. A költségvetési törvény év közbeni korrekciója éppen ezért kiemelt szakmai felelősség.
Tájékoztatom önöket, hogy a Költségvetési Tanács 2026. augusztus 17-én kapta meg a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat-tervezetét. Ezzel kapcsolatos véleményét a 2026. augusztus 24-i ülésén alakította ki, majd megküldte a kormányt képviselő pénzügyminiszternek, és azt nyilvánosságra is hozta.
A következőkben összefoglalom a tanács véleményét, annak indoklását, és kitérek a kormány válaszára is röviden. A tanács az Alaptörvényben kapott felhatalmazása alapján a 2026. évi központi költségvetési törvény módosítására irányuló tervezetet és annak makrogazdasági hátterét ‑ folytatva eddigi gyakorlatát ‑ egységében vizsgálta, a tervezet részleteit, bevételeit, kiadásait azok megalapozottsága, valamint az egyensúlyi szempontok és az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemezte. A tanács elosztáspolitikai kérdésekben ezúttal sem foglalt állást.
Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy a tanácsnak a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat-tervezetének hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a stabilitási törvény 24. § (2) bekezdése szerinti egyet nem értés jelzését.
A tanács üdvözli a gazdasági és fiskális mutatók jelentős változása miatt kezdeményezett törvénymódosítást, ugyanakkor fontosnak tartja olyan robusztus költségvetési szabályok megalkotását, amelyek biztosítják, hogy az államadósság-mutató középtávon megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, hozzájárulva a kormányzati szektor kamatkiadásainak mérséklődéséhez.
A tanács megállapította, hogy a 2026. évi költségvetési törvény módosításával tervezett 7,5 százalékos kormányzatiszektor-ESA-hiány ‑ az uniós módszertan szerinti eredményszemléletű hiány ‑ és az éves összevetésben 2,9 százalékponttal 77,5 százalékra emelkedő államadósság-mutató az Alaptörvény és a stabilitási törvény módosításait követően megfelelnek a jogszabályoknak, ha a 2026. évi értékük csak a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben tér el az előírásoktól.
Erre vonatkozóan számítást a kormány a tanács részére nem adott át, ugyanakkor a mostani költségvetésitörvény-módosítás hiány- és adósságterve a kormány indoklása szerint a fenti feltételeknek megfelel, mert olyan középtávú költségvetési tervbe illeszkedik, amely érdemben csökkenő hiány- és adósságpályát eredményez. A Költségvetési Tanácsnak átadott törvénytervezet és az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat azonos mértékű 2026. év végi államadósságot tartalmaz.
A részletes ismertetés előtt néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet. Először is megemlíteném, hogy a tanács a tervezetben foglaltakra vonatkozó véleményének kialakításánál figyelembe vette egyes közpénzügyekkel kapcsolatos törvények módosítását. Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása hatályon kívül helyezte a jogszabály 44. cikk (3) bekezdését, amely szerint a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt államadósság-szabály betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. A tanács ugyanakkor a stabilitási törvény 24. §-a alapján továbbra is véleményezi a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvény tervezetét, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatja, vagy a költségvetési hiány mértékét növeli.
A közpénzügyi reformokkal összefüggésben az egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló 2026. évi XLV. törvény módosította a költségvetési törvény tervezésekor és módosításakor teljesítendő törvényi kötelezettségeket, azaz költségvetési szabályokat. A stabilitási törvény 7. § (1) bekezdésének módosítása következtében a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésére vonatkozó definíció módosult.
Ebből következően az éves bruttó hazai termék reálértékének csökkenése mellett a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésének minősül, és ezért az Alaptörvény adósságcsökkentési előírása alól felmentést ad az az eset is, ha az éves bruttó hazai termék reálértéke a megelőző három évben nem emelkedett összességében 1 százalékot meghaladó mértékben a tárgyévi költségvetési törvény vagy annak módosítása, előkészítése során rendelkezésre álló adatok szerint.
Az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdése szerint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén az adósságcsökkentési előírástól a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni. Mivel a 2023-2025. években összesen 0,4 százalékkal nőtt a GDP reálértéke, így a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésére vonatkozó kiterjesztett definíciót tartalmazó fenti klauzula a 2026. évi költségvetési törvény módosításakor alkalmazandó, az a tervezett kormányzati szektor egyenlegével kapcsolatban jelen helyzetben felmentést ad az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával szükséges összhang, valamint az államadósság-mutató csökkentésének kötelezettsége alól.
Másodszor, a kormánynak a tanács megállapításaira adott válaszát a törvényjavaslat tartalmazza, ezért arra csak igen röviden, néhány tételre szorítkozva térek ki. A tanács fontosnak tartja olyan robusztus költségvetési szabályok megalkotását, amelyek biztosítják, hogy az államadósság-mutató középtávon megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, hozzájárulva a kormányzati szektor kamatkiadásainak mérséklődéséhez. A kormány Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében vállalta a közpénzügyi, jogi, szabályozási környezet és a költségvetési keretrendszer teljes, szakpolitikai kérdésekre nem irányuló felülvizsgálatát, valamint a vizsgálat eredményén alapuló átfogó közpénzügyi reform végrehajtását. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a kormány 1247/2026. számú, augusztus 7-én kelt határozata tartalmazza, melynek része egy munkacsoport felállítása, amely a középtávú költségvetési keretrendszer és a hazai költségvetési szabályok kialakítását is vizsgálja majd.
A tanács véleményében szintén jelezte, hogy az új európai uniós költségvetési keretrendszerben kiemelten figyelt mutatószámokra, mint a nettó kiadások és a kontrollszámla-egyenlegre vonatkozóan, a tervezet nem tartalmaz információt, illetve az államadósság-mutató 2026. évi növekedésével kapcsolatban az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdésében foglalt nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékű eltérés részleteit a tervezet nem tartalmazza.
(12.30)
Kiemelném, hogy a kormány, válasza értelmében, a 2027-es költségvetésitörvény-tervezet előkészítésével párhuzamosan októberben nyújtja majd be Magyarország felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési strukturális tervét az európai uniós intézményeknek, amely a nettó kiadásokra és a kontrollszámla egyenlegére vonatkozóan is részletes információkat tartalmaz majd. Az ebben lefektetett költségvetési pálya az uniós előírásokkal összhangban a kormány ígérete szerint biztosítani fogja hazánk kikerülését a 2024-ben megindult túlzottdeficit-eljárás alól, és azt, hogy a GDP-arányos hiány és államadósság megalapozottan csökkenő pályára kerüljön. Így a mostani költségvetésitörvény-módosítás hiány- és adósságterve a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges középtávú költségvetési tervbe illeszkedik.
A tanács nyilvánosságra hozott véleményével összhangban tájékoztatómban először a költségvetés makrogazdasági hátterével, ezt követően az államháztartás, pontosabban a kormányzati szektor hiánycéljával és az államadósság alakulásával foglalkozom.
Tisztelt Országgyűlés! A bruttó hazai termék 2025-ben fél százalékkal bővült, elmaradva a költségvetés 2,5 százalékos várakozásától, ami az áthúzódó hatásokon keresztül az idei növekedést is visszafogja, mint arra a pénzügyminiszter úr is utalt felszólalásában. A tervezet a hatályos költségvetési törvényben várt 4,1 százalék helyett 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami a piaci előrejelzések felső sávjában helyezkedik el.
A növekedés hazai alapjai közül a lakossági fogyasztás továbbra is erős, amelyet a magas bérdinamika és a fogyasztói bizalom támogat, ugyanakkor a növekedési kilátásokat jelentős kockázatok is övezik: a hazai villamosenergia-termelés kihívásai, az aszály, illetve a továbbra is kedvezőtlen, geopolitikai és világkereskedelmi konfliktusokkal terhelt világgazdasági környezet.
2026 első negyedévében a bruttó hazai termék 1,7 százalékkal bővült, a háztartások fogyasztása 5,5 százalékkal nőtt, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző negyedéveknél kisebb mértékben, 0,1 százalékkal mérséklődött. Az áruk, valamint a szolgáltatások exportja 1,8 százalékkal csökkent év/év alapon. A nettó export így összességében 4,5 százalékponttal fogta vissza a növekedést, amelyet az export mérséklődése mellett az import volumenének bővülése magyarázott.
A KSH előzetes adatközlése alapján a második negyedévi bővülés a nyers adatok szerint 1,7, az igazított adatok alapján 1,6 százalékot ért el. 2026-ban a fogyasztás 4,4 százalékos várt bővülése mögött a magas bérdinamika és a fogyasztói bizalom emelkedése, valamint az első negyedévre koncentrálódó jövedelemnövelő kormányzati intézkedések állnak. 2026-ban a fogyasztás mellett a bruttó állóeszköz-felhalmozás éves bázison 2,1 százalékos bővülést érhet el az üzleti bizalmi indexek erősödése és az elérhetővé váló EU-források lehívásának élénkítő hatása következtében. A gyenge exportpiaci kereslet a vártnál visszafogottabb kivitelt eredményez, így az év során 0,1 százalékos lehet az export és 2,3 százalékos az import változása.
Magyarország felvevőpiacainak növekedése a vártnál lassabb lehet, de azonosíthatók növekedési fordulatra utaló jelek. 2026 első felében bizonyos autóipari és egyéb vállalatok termelésbe állása már megjelent az ipari termelési adatokban, mellyel négy év után ismét pozitívvá vált az ipari ágazat GDP-hozzájárulása. A költségvetésben foglalt makropálya teljesülésére nézve elsősorban az elhúzódó geopolitikai konfliktusok, a hazai villamosenergia-termelés kihívásai, valamint az ezekből következő energiaár-emelkedés és az aszályhelyzet jelentenek kockázatot.
A nemzetközi piaci hangulatot továbbra is az iráni konfliktus helyzete, ennek következtében a nyersanyagpiacok reakciói és a fejlett piaci hosszú hozamok emelkedő szintje határozzák meg. A csökkenő globális olajkínálat tartós energiaellátási kockázatot jelenthet. A magasabb olaj- és üzemanyagárak a fogyasztói árak és az importköltségek emelése mellett rontják a külkereskedelmi mérleget, míg a magasabb energiaárak az európai, így a magyar export szempontjából meghatározó gazdaságok növekedését is fékezhetik.
Jelentősen mérsékelheti a GDP bővülését a mezőgazdasági teljesítmény csökkenése az idei év aszályos időjárása következtében, illetve a Paksi Atomerőmű termelésének visszafogása, amely nem csupán a villamosenergia-ellátás biztonsága, hanem a magasabb áramimportigény és a hazai energiaellátás költségeinek szempontjából is meghatározó.
A tervezet szerint a nemzetgazdasági foglalkoztatottság szintje az idei évben 0,6 százalékkal lehet alacsonyabb a 2025-ösnél, ami teljes egészében a versenyszférához köthető. Az előrejelzés szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 9,5 százalékkal emelkedhet az idei évben, amelyhez hozzájárul a minimálbér 11 százalékos emelése, a fegyverpénz januári kifizetése, valamint a közszférában végrehajtott ágazati béremelések.
A költségvetési pálya szerint 2026-ban 1,6 százalékon alakul az infláció. A 2025-ben tapasztalt 4,4 százaléknál mérsékeltebb áremelkedési ütemet elsősorban a tavalyihoz képest erősebb forint és az élelmiszerárak csökkenése magyarázza. 2026 első hónapjaiban az elmúlt 25 év egyik legalacsonyabb átárazása valósult meg, és a havi árváltozások az ezt követő hónapokban is mérsékeltek maradtak.
Tisztelt Ház! A 2025. évi LXIX. törvény Magyarország ’26. évi központi költségvetéséről a kormányzati szektor eredményszemléletű hiányát 2026-ban a GDP 3,7 százalékában határozta meg. A tervezett hiány 2025 novemberében a kormányzati bejelentések alapján a költségvetési törvény normaszövegével, valamint az uniós gazdasági kormányzási keretrendszer előírásaival és az uniós jog keretein belül aktivált országspecifikus mentesítési záradékkal összhangban 5 százalékra emelkedett.
A 2026 májusában újonnan felálló kormányzat a költségvetés felülvizsgálatáról döntött, 2026. júliusi várakozása szerint a 2026. évre várható ESA-hiány a GDP 7,5 százalékát éri el, döntően az év eleji magas hiány következtében.
A kormány 2026. júliusi felülvizsgálatában publikált 7,5 százalékos várakozásához képest a költségvetési törvény módosítása összességében a GDP 0,04 százalékát, 36 milliárd forintot elérő hiányjavulást eredményez. A módosított hiánycél a GDP arányában egytizedre kerekítve a júliusi várakozáshoz képest változatlan, a GDP 7,5 százaléka.
A törvényjavaslat indokolása szerint a 36 milliárd forintos változás a kormány hiánynövelő ‑ iskolakezdési támogatás, áfacsökkentés, szociális tűzifaprogram keretnövelés ‑ és kiadáscsökkentő intézkedéseinek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az adóbevételek elmaradásának, valamint a haváriaalap kiadási előirányzat felállításának eredője.
A tervezet alapján a költségvetési hiány 2025. évi értékéhez képesti emelkedését 2026-ban a lényegében stagnáló kamatkiadások mellett (Az elnök ismét csenget.) az elsődleges hiány érdemi növekedése okozza. A GDP-arányos bruttó eredményszemléletű kamatkiadások a törvénytervezet szerint a 2025. évi 3,8 százalékos értékhez képest 3,9 százalékra emelkedhetnek 2026-ban.
A költségvetés kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege a törvénytervezet alapján a ’25. évi tényleges, mínusz 0,9 százalékos értékhez képest nagyobb hiányt mutatva 2026-ban a GDP mínusz 3,6 százalékán alakulhat.