Kármán András (TISZA)
KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök asszony, és köszönöm szépen az elhangzott felszólalásokat a Költségvetési Tanács részéről, illetve a frakcióvezetők, a frakciók képviselői részéről is. Néhány, inkább tényszerű kérdésre szeretnék kitérni még a vitának ebben a szakaszában, mielőtt a feledés homályába merül egy-két tárgyi pontatlanság vagy tévedés.
Az egyik az, elhangzott, szerintem Hargitai Jánostól, hogy alapvetően az előző kormányzat mennyire megbízhatóan tartotta a korábbi költségvetési célokat, és talán a Covid időszakának egy évétől eltekintve, mennyire kiszámíthatóan alakult a költségvetés. Összegyűjtöttem itt az elmúlt évek számait, tényleg csak felsorolásszerűen.
Tehát 2021-ben 4,2 százalékkal lett nagyobb a költségvetési hiány: 2,9 helyett 7,1 százalék. 2022-ben mindössze 0,3-mal, 2023-ban 3,5 százalékkal lett nagyobb a költségvetési hiány, mint ahogy tervezték, 2024-ben 2,2-vel, 2025-ben 1 százalékkal.
(13.40)
Tehát én azt gondolom, itt egy teljesen világos minta volt, hogy többször is a költségvetési törvényben rögzített hiánycélnak akár a duplája is lett a végső eredmény. És szerintem arra is mindenki emlékszik, hogy a gazdasági növekedés kapcsán is hatalmas tervezési hibák, mondjuk így, fordultak elő. Tehát konkrét okai is voltak ezeknek a költségvetési eltéréseknek.
Ezen a ponton szeretném szintén pontosítani azt, hogy elhangzott, az államadósság GDP-arányos értéke az elmúlt években nem növekedett volna. De, növekedett, annak ellenére, hogy valóban ezt a stabilitási törvény az államadósság jelenlegi szintjénél nem engedte volna meg. 2023-ról ’24-re is növekedett, és ’24-ről ’25-re is 73,5 százalékról 74,6 százalékra növekedett az államadósság. Tehát igazából ez a harmadik év, hogy egymás után növekszik.
Itt térnék ki arra, hogy az igaz, hogy mi most szembenézünk ezzel az örökséggel, és ezeket a számokat ‑ hogy mondjam? ‑ a valóság talajára visszahozzuk, de azért vannak első negyedév végi tényadatok, amelyek azért nagyon jól mutatják, hogy amikor még az előző kormányzat volt hivatalban, akkor hogyan álltunk. Az első negyedév végén 77,9 százalék volt az államadósság, tehát 74,5-ről, ami a tavaly év végén volt, 77,9-re ment föl. Ehhez képest mi most idén év végére 77,5-öt mondunk. Tehát ahhoz képest, ahogy átvettük az államadósságot, csökkenni fog már ebben a háromnegyed évben. De az első negyedév, ami egyébként 9 százalékos költségvetési hiányt produkált ‑ önmagában az első negyedév! ‑, az nyilvánvalóan lehetetlenné teszi azt, hogy az államadósság tavaly év végéhez képest csökkenjen. Én azt hiszem, hogy ezt azért mindenki könnyen belátja.
Még a napirend előtti vita kapcsán szintén előjött ez a kérdés, csak megerősíteni szeretném, amit a miniszterelnök úr is elmondott: az örökség része nemcsak az volt, hogy ennyivel magasabb volt az adósságszint, amikor a választások történtek, hanem valóban ki volt söpörve a padlás, a költségvetés folyószámlája 1000 milliárd forint alatt volt, amit a múlt hónapban már 5000 milliárd forintra visszaemeltünk. Tehát itt arról van szó, hogy egy ilyen nagyságrendű felélése volt a likvid tartalékoknak, ami már-már veszélyeztette az állam naprakész kifizetéseit. Szerencsére néhány hónap alatt ezen radikálisan sikerült változtatni.
Amit még szeretnék szóvá tenni, a Költségvetési Tanáccsal kapcsolatos észrevételek. Én arra emlékszem, hogy 2011-ben a Fidesz-kormányzat bedarálta az akkori Költségvetési Tanácsot, megszüntette a hivatalt, leváltotta a vezetőit. A TISZA-kormány első perctől kezdve kinyilvánította, hogy tiszteletben tartja a Költségvetési Tanács függetlenségét, számít az aktív szakmai hozzájárulására és észrevételeire. Nekem is pénzügyminiszterként az első napokban az első találkozóim egyike volt a Költségvetési Tanács elnökével, Horváth Gáborral, és azóta is egy jó szakmai kapcsolat van a Pénzügyminisztérium és a Költségvetési Tanács között.
Az, hogy az elmúlt időszakban megváltoztattuk azt a szabályozást, amely nemzetközi szempontból példátlan módon egy vétójogot biztosított a Költségvetési Tanácsnak, nem jelenti azt, hogy a Költségvetési Tanács munkájára és független tevékenységére ne számítanánk a jövőben is.
A vétójog eltörlése: egyszerűen teljesen túlnőtt azon a szerepkörön, ami a Költségvetési Tanács szerepköre, és példátlan, sehol nincsen ehhez hasonló jogköre. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Költségvetési Tanács el tudja mondani nyilvánosan és a parlamenti nyilvánosság előtt a véleményét a költségvetési törvényről, annak módosításairól, a makrogazdasági feltételezésekről. Ez, ugye, nem volt biztosított az elmúlt években, hiszen az Országgyűlésnek nem terjesztett be az előző kormány egyetlenegy költségvetési módosítást sem, csupán rendeletekkel módosította, így a Költségvetési Tanács a véleményezési jogát sem tudta gyakorolni. Most azonban ezt is helyreállítottuk, és tíz nappal a költségvetési törvény parlamenti beterjesztése előtt már megküldtük a Költségvetési Tanácsnak észrevételezésre ezt a törvényjavaslatot, és ők törvényi joguknak megfelelően ezt véleményezték, publikálták, és Horváth Gábor elnök úr itt ezt ismertette is. Tehát minket vádolni azzal, hogy nem… (Taps a kormánypárt soraiból.) Köszönöm.
Még két dolgot szeretnék kiemelni. A 300 milliárd forint megtakarítás, ami a költségvetési törvényben szerepel: azt kell látni, hogy azért nincs ez még ennél részletesebben specifikálva, mert azt gondoljuk, hogy ez a meglévő szerződések, korábban vállalt kötelezettségek, pazarló kiadások felülvizsgálatának az eredményeképpen fog majd konkretizálódni. Egyébként az elmúlt hetekben is folyamatosan vannak olyan sajtóbejelentések, amelyekből pontosan be lehet azonosítani, hogy milyen megtakarításokra gondolunk itt. Tehát például az M6-os autópályának a koncessziós szerződése, amit az előző kormány az MKIF-fel akart megkötni 145 milliárd forintért, az egész koncessziós periódusra annyit fizettek volna ki, ezt kevesebb mint az egyharmadáért kötöttük meg. Ezek azok a megtakarítások.
És ha már koncessziókról beszélünk: a következő hetekben lesz napirenden a szerencsejáték-koncessziók ügye, a dohány-nagykereskedelmi koncessziók ügye, és elkezdett foglalkozni a kormányzat a MOHU helyzetével. Tehát ha arra kíváncsi a tisztelt ellenzék, hogy kik lesznek ezeknek a megtakarításoknak a kárvallottjai vagy azok, akik ezt a saját bőrükön érezni fogják, szerintem meg lehet találni a neveket ezek mögött a cégek mögött. És igen, ezek a NER-es nagyvállalkozók lesznek kárvallottjai ezeknek a megtakarítási intézkedéseknek.
De ezen a ponton hadd térjek ki a mohácsi hídra is, ami itt példaként elhangzott. Tehát a mohácsi híd esetén az alapprobléma szerintem például az, hogy hogyan lehetett 98 százalékos előleg fizetésével szerződni egy vállalkozónak. Igenis ez teljesen aránytalan, hogy egy ilyen többéves vállalkozásnál lényegében a teljes vételárat az állam előre kifizette. Ezt újratárgyalta Vitézy miniszter úr, visszafizetésre is került nagy összegben ez az előleg. Tehát ilyen típusú megtakarítások lesznek, mert rendbe fogjuk rakni a közpénzeket, és ezeket a fajta pazarlásokat és közpénzcsapokat meg fogjuk szüntetni.
Végül az üzemanyagárról hadd mondjak két szót, ami szintén ma már nem először szerepelt ebben a házban. Az üzemanyagár kapcsán fontos kiemelni, hogy jelenleg is több mint húsz forinttal alacsonyabb a jövedéki adó mind a benzin, mind a dízel esetén, mint volt év elején. Tehát továbbra is a TISZA-kormány az Európai Unióban megengedett legalacsonyabb szinten tartja az üzemanyag jövedékiadó-tartalmát. Emellett az agrárgazdák számára érvényben van az a támogatás, hogy 90 százalékát az üzemanyag jövedékiadó-tartalmának visszaigényelhetik. Tehát nem igaz az, hogy a költségvetés nem segíti akár a magánszemélyeket, akár a gazdálkodókat ebben a helyzetben. És igen, ahogy a miniszterelnök úr mondta, holnap a kormány tárgyalni fog további támogatási lehetőséget, ami, azt gondoljuk, hogy a magánszemélyek széles körét fogja majd érinteni és segíteni. Köszönöm szépen, elnök asszony, ennyit mondtam volna most. ( Taps a kormánypárt soraiból.)