Bencsik János (Fidesz)
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretnék gratulálni, miniszter úr, hogy egy világos, átlátható, jól értelmezhető költségvetési módosítási javaslatot terjesztett elő. Utoljára ilyet Varga Mihály pénzügyminisztersége alatt olvashattam.
Külön szeretném kiemelni a nyitóbeszédéből azt a részt, amelyben az államadósság növekedését indokolta meg, miszerint ez az előző kormány öröksége; másrészt az energiaválsággal, aszállyal kapcsolatos haváriaalapnak és mellette még egy céltartaléknak, egy masszív, 250 milliárdos céltartaléknak a beépítését, harmadrészt pedig, ahogy ön mondta, a rászorulók helyzetének javítását szolgáló, már önök által kezdeményezett és sokunk által megszavazott, támogatott szociális intézkedések fedezetének a biztosítását jelölte meg. Még egyet tegyünk hozzá: a reménybeli európai uniós források megelőlegezését a 2026. évi költségvetésben, amelynek az elszámolása vélhetően a következő esztendőben fog majd megjelenni, és már a 2027-es költségvetésnek az adósságszintjét tudja csökkenteni. Tehát ott egy látványos államadósság-csökkentésre számítunk, miniszter úr. Reméljük, hogy ez így is fog történni.
Ha megengedik, képviselőtársaim, akkor most költségvetés-filozófiai kérdésekkel foglalkoznék. Számomra a költségvetés alapvetően a közjó szolgálata, számszerűsítve: a valós közösségi és egyéni érdekek egyensúlyának megteremtése, a jogok és a kötelezettségek szövedéke, egy sors- és kockázatközösség, egy ország, egy nemzet működési és fejlődési keretrendszere, sok-sok alrendszerrel, a létalapok biztosításával, közlekedéssel, energiaellátással, ivóvíz-biztosítással, élelmezéssel, egészségüggyel, nyugellátással, honvédelemmel, továbbá a közösség szellemi erejének folytonos megújulását szolgáló oktatással, kultúrával, a lemaradókat támogató szociális ellátással és a fizikai erő kiteljesedését is szolgáló sportolási lehetőségek, feltételek megteremtésével.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én soha nem készítettem országos költségvetést, de munkatársaimmal húsz éven keresztül egy hetvenezres város éves költségvetéseit alkottam meg, és mindeközben megtanultuk, hogy a legfontosabb a város infrastrukturális működtetése, üzemeltetése, a közműszolgáltatások zavartalan biztosítása, a közintézmények működtetése, a szociális szempontok érvényesítése, végül a kikapcsolódás, a rekreáció feltételeinek a biztosítása. Azt is megtapasztaltuk, hogy a külső függés csökkentése csak erős helyi gazdaság, széles körű foglalkoztatottság biztosítása mellett lehetséges. Az erős helyi gazdaság, növekvő helyi adóbevételek együttesen teszik lehetővé a valós igényeken alapuló fejlesztések és beruházások megvalósítását. Így van ez egy ország életében is. Azt is meg kellett tanulnunk, hogy a választások során csak arra tegyünk ígéretet, aminek a fedezete már a város kasszájában, azaz a város zsebében benne van, illetve amit a már korábban elvégzett gazdaságfejlesztési munka eredményeként biztos bevételként könyvelhetünk el, és stabilan számolhatunk vele. A legnehezebb feladat pedig rendre az volt, hogy a város közösségében tudatosuljon a kockázatközösség létezése, melynek mozgatórugója a jogok és kötelezettségek egyensúlyának folyamatos biztosítása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy költségvetés összeállítása leginkább két politikai filozófia alapján szokott megvalósulni; erre tett utalást Hargitai János képviselőtársam is. Az egyik a kötelezettségeket helyezi előtérbe, a másik pedig a jogokat. A konzervatív költségvetési politika kevesebbet vesz el az emberektől, a vállalkozásoktól; figyelembe veszi azt, hogy az egyén, a család milyen mértékben járul hozzá a társadalmi, nemzeti erőforrások újratermeléséhez. Ezt szolgálta az elmúlt másfél évtized koherens családpolitikája is. A liberális irányzat mindig többet akar elvenni, átcsoportosítani és azt a saját méltányossági rendszerszemlélete szerint újraosztani; az egyéni erőfeszítéseket kevésbé veszi figyelembe, és hajlamos arra, hogy a középosztállyal fizettesse meg a bőkezű szociális ellátások költségeit is, miközben a szociális ellátásban részesülőktől nem várja el azt, hogy a saját élethelyzetük, egészségi állapotuk, továbbá a felkészültségük alapján maguk is kivegyék részüket a közösségi erőforrások gyarapításából. Méltányos körülmények között, a saját felkészültségük, egészségi állapotuk, társadalmi helyzetük alapján, de tőlük is elvárható, hogy ne csak a jogaikat várják érvényesíttetni a döntéshozók részéről, hanem ami tőlük telhető, azt megtegyék. Ha ez nem így történik, akkor a középosztály, a teherviselő középosztály megroppanhat, érdektelenné válhat a közös erőforrás-gyarapító rendszerek sikeres és stabil működtetése iránt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! A benyújtott költségvetési tervezetből és a 2027-es költségvetés előzetes kommunikációjából az látszik, hogy önök inkább a liberális költségvetés és ezzel együtt társadalompolitika irányába kívánják elmozdítani az ország szekérrúdját. Világosan látszik, hogy a választások során alaposan elígérték magukat, és most a korábban tett ígéreteik csökkentett tartalommal való megvalósítását tervezik, de ezt is részben az ország adósságállományának radikális megnövelésével, úgy, ahogy az az expozéban is elhangzott.
Az elmúlt hónapokban a költségvetés stabilitását szolgáló törvényi garanciákat meggyengítették, továbbá az államadósság-számítás szabályait felpuhították, így ágyaztak meg gyakorlatilag a 2026-os költségvetés módosításának. Mindezt a nemzetközi hitelminősítők is érzékelték, és arra hívták fel a nemzetközi bankvilág figyelmét, hogy a TISZA-kormány az államadósság növekedésének lehetővé tétele érdekében lazított azon a belföldiadósság-szabályon is, amely 50 százalék feletti GDP-arányos államadósság esetén annak éves csökkentését írta elő. Erre kitért még a Fitch hitelminősítő is, külön megemlítve a kivételi szabálynak a felpuhítását, megváltoztatását.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Költségvetési Tanács vétójogának elvétele volt az első lépés hazánk pénzügyi függetlenségének meggyengítése irányába. A benyújtott költségvetés-módosításban már a megengedett növekvő államadóssággal találkozunk. Hazánkat feltételezhetően hitelekből, kötvénykibocsátásokból kívánják átmenetileg fenntartani, működtetni, ami növeli az államadósság rátáját és hasonlatossá teszi a jelenlegi költségvetés-politikát a lengyel mintához.
Engedjenek meg egy rövid reakciót a pénzügyminiszter úr által hangoztatott költségvetési fordulattal kapcsolatosan, amelyekről az elmúlt hetekben többször is hallhattunk, olvashattunk. Amennyiben nagyvonalú jóindulattal közelítünk a kérdéshez, akkor azt mondhatjuk, hogy a május-júliusi fordulat egy tudatos állami spórolás, a kormányzati átvilágítás miatti kifizetési lassulás, valamint az előző kormány gazdaságfejlesztési munkájának köszönhető nyári adóbevételek szerencsés találkozása. Hála istennek, mert ez azt mutatja, hogy stabilizálni lehet a költségvetési helyzetet 2026-ban, és ennek ismeretében lehet megkezdeni a 2027-es, teljes költségvetési év tervezését.
(14.20)
Ezzel együtt a Költségvetési Tanács véleménye és a beterjesztett javaslat is alátámasztja, hogy a sok spórolás ellenére a költségvetési egyenleg javítása a 2026. esztendő júniusi állapotához képest valóban csak 0,04 százalékos, azaz 36 milliárd forint.
Mindeközben egyre markánsabban körvonalazódik az, hogy a kormány stratégiája az, hogy a már intézményesített, lakosságot érintő járandóságokat akár a 14. havi nyugdíj vagy éppen a már leszerződött lakásfelújítások kapcsán jogilag ugyan teljesíti a továbbiakban is, de az új igénylések feltételeit olyan magasra igyekszik helyezni, hogy a lakossági roham természetes módon alábbhagyjon ezeken a területeken, és ezzel tudja csökkenteni a költségvetés kiadási oldalát. A miniszter úr ezt takarékosságként határozta meg; ha megengedi, akkor én inkább azt mondanám, hogy ez a megszorítások egyik formája.
Az eredetileg tervezett 5445 milliárd forintos központi nettó finanszírozási igény a megemelkedett hiány a lassabb GDP-növekedés, továbbá az uniós források megelőlegezése miatt közel 1100-1300 milliárd forinttal növekszik meg, így a teljes éves nettó finanszírozási igény megközelíti a 6600-6700 milliárd forintos szintet, ennek a hátterében érkezhetnek átmenetileg a hitelek és a kötvények. Ez egy nagyon fontos pontja ennek az általános vitának, a bizottsági részletes vitában erről részletesebben is tudunk majd beszélni, kérdéseket feltenni és reményeink szerint világos és egyértelmű válaszokat kapni, úgy, ahogy itt, az előterjesztésben, törvényjavaslatban is megfogalmazásra került.
Ugye, Magyarország állami kamatkiadásai 2026-ban nominálisan elérik a GDP nagyjából 4-4,5 százalékát, ez egy olyan 4000 milliárd forintot jelent a költségvetésnek kiadási oldalon, és mindezt figyelembe véve az állami finanszírozást végző ÁKK elkezdte a teljes magyar adósságot gyakorlatilag átstrukturálni, cserélni, lecserélni, az eddig jelentős mértékben szereplő lakosságikötvény-részarányt csökkenteni, és megnövelni a külföldi, intézményes pénzügyi befektetők, szolgáltatók által jegyzett kötvények arányát, illetve hiteleknek a mértékét. Értem én, a céljuk az, hogy olcsóbbá tegyék a hitelezést, viszont ez nagyon komoly kockázatokkal is együtt jár, alapvetően az árfolyamkockázat is idetartozik. Abban tehát, hogy menet közben javítani lehetett az államháztartás pozícióján, az is benne volt, hogy a forint-euró árfolyam kedvező irányba indult el. Most egy kedvezőtlenebb vagy stagnáló, kicsit kedvezőtlenebb időszakot élünk meg, de hogyha a külső körülmények, geopolitikai, külső gazdasági folyamatok jelentős mértékben fognak változni, akkor nagyobb megingásra is sor kerülhet, és hogyha növeljük a külföldi kötvények és hitelek mértékét, akkor ezáltal a kitettségünket is növeljük. Így csak szurkolni tudunk a miniszter úrnak, a kormánynak és ezzel együtt persze az egész országnak, mindannyiunknak, hogy egy ilyen nehéz külső körülmény ne borítsa meg azt a várakozást, amelyet a költségvetés-módosítás tervezetében megfogalmaztak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül nagy kérdés itt az is, hogy ezek a külföldi kötvények, ahogy említettem, valóban alacsonyabb kamatozásúak lesznek‑e, mint a meglévő lakossági kötvények ‑ itt az egyik felszólalásban lehetett hallani, hogy a legutolsó aukción közel 50 bázisponttal magasabb költséggel lehetett hozzájutni ezekhez a forrásokhoz ‑, de összességében az ÁKK július elején egy 3 milliárd eurós, 1200 milliárd forintos devizakötvény-kibocsátással már gyakorlatilag előre megteremtette ennek a költségvetési hiánynak a fedezetét. A pluszhiányt az állam alapvetően nem a belföldi lakossági hitelekkel, hanem a külföldi pénzintézetek vagy a hazai, belföldi pénzintézetek, intézményesített szolgáltatók hitelezésbe történő bevonásával igyekszik megtámogatni (Az elnök csenget.), és számukra lehetőséget biztosítani.
Így összességében vannak aggályos részei is a költségvetési javaslatnak, amelyeket a részletes bizottsági vita során szeretnénk majd megvilágítani, és megnyugtató válaszokat kapni. Köszönöm szépen a figyelmet. ( Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)