Nacsa Lőrinc (KDNP)

2026. szeptember 8.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban engedjenek meg két megjegyzést! Én is elismerésemet fejezem ki miniszter úrnak, mert egy átlátható formában lett benyújtva ez a költségvetés-módosítás, azt gondolom, hogy könnyű belőle a mindenkori országgyűlési képviselőknek dolgozni, megnézni a számokat, összehasonlításokat tenni. Azt kérjük, hogy a 2027-es költségvetés is hasonlóan átlátható formában kerüljön majd benyújtásra.

Frakcióvezető asszonynak is lenne ‑ csak az elmúlt ciklusokból való tapasztalat miatt ‑ egy megjegyzés: ilyenkor a frakció azt szokta kérni, a kormánypárti frakció a kormány tagjaitól, hogy legalább egy-egy államtitkárt a minisztériumokból delegáljanak ide a költségvetési vitákra, hiszen sokszor a pénzügyminiszter nem lát bele egy-egy tárca saját részébe, nem tudja elmondani, és az államtitkárokat is lehet kérdezni azzal kapcsolatban, hogy ez milyen módon érinti a tárcájuk költségvetését. Én arra kérem majd frakcióvezető asszonyt, hogy esetleg a 2027-es költségvetés vitájában ‑ amiben még idén részünk lesz itt a Házban ‑ legyenek itt a tárcák képviselői, hiszen tőlük is lehet ilyenkor kérdezni, mint a kormány egyes képviselőitől. A pénzügyminiszter helyettese persze, hogy itt van hivatalból, de a kulturális minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, az Agrárminisztérium, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium képviselőitől senki nincs jelen a teremben. Szerintem ez hasznos, és a vitában is jó, ha az egyes tárcák képviselői itt vannak.

A költségvetés idei módosítása fekszik előttünk, és én megköszönöm miniszter úrnak, hogy az expozéjában világosan tisztázta ezt az államadósság-kérdést. Nem úgy, mint reggel miniszterelnök úr, aki letagadta, hogy az államadósság növekedett volna. Növekedett, azért növekedett, mert önök kötvényeket bocsátottak ki. Azért bocsátottak ki kötvényeket, mert 1,1-1,3 százalékkal csökkent a kötvények kamata 2026 április, május óta, ezért nőtt az államadósság, de kaptunk választ, hogy miért. Ne tagadjuk el, hogy nőtt az államadósság az önök első négy hónapja alatt. Azért nőtt, mert egy külön keretet hoztak létre, mert az európai uniós előfinanszírozásra szükség volt, és azért, mert jó a kamatkörnyezet, és ki tudja, hogy a világpolitikai fejlemények miatt egy-két-három vagy hat hónap múlva milyen kötvénykibocsátásra lesz lehetőség. Azért kérem, hogy közös alapként sokkal jobb hangulatú ez a vita, amikor önök is elismerik azt, ami történt, és meg is magyarázzák, és erre van válasz, hogy mi miért történt, miért nőtt az elmúlt négy hónapban a magyar államadósság az önök kormányzása alatt. Ezért a kötvénykibocsátásért.

Azt reméljük, hogy miután az európai uniós források megérkeznek, miután a külön létrehozott keretet majd nem kell felhasználni esetleges veszélyhelyzetekre, akkor a következő évben, 2027-ben jelentősen tud majd nominálisan is és a GDP arányában is csökkenni az államadósság. Lehet, hogy ez a megfelelő út, ezt jövőre tudjuk majd megnézni, elbírálni, meg amikor a 2026-os zárszámadást nézzük majd meg a következő parlamenti évben. Ezért azt gondolom, hogy ezeken az alapokon kell hogy nyugodjon a közös vita, nem eltagadni a valóságot, hanem arról beszélni, mint ahogy ezt önök is, például Trentin képviselő úr is helyesen mondta, nem a valóságot kell eltagadni az államadósság kérdésében sem.

Én két kérdésre szeretném rávilágítani az önök figyelmét, mert a nagy költségvetés-módosításban lehet, hogy elkerülte a figyelmüket ez a kettő. Az egyik a számomra nagyon fontos külhoni, határon túli terület módosítása. Hiszen azt írta bele miniszter úr a költségvetés módosításába, hogy a nemzetpolitikai tevékenységek és a határon túli magyarok támogatása alcímből a miniszter úr, a kulturális miniszter úr saját hatáskörben korlátlanul átcsoportosíthat a minisztérium igazgatására. Aki nem dolgozott még minisztériumban, lefordítom a számára: a külhoni magyarok támogatásának jogcíméből a minisztérium saját szervezeti működésére, rendezvényeire, kommunikációira lehet átcsoportosítani. Szerintem ez nem helyes irány. Ne vegyük el a nemzetpolitikai támogatások sorról a minisztérium igazgatásához szükséges összeget. Ha ott van egy rendezvényszervezési igény, kommunikációs igény, személyzeti költség, amit a minisztériumnak kell kigazdálkodnia, azt ne a külhoni magyarok támogatásából vegyük el.

A másik pedig: a Miniszterelnökséget vezető miniszter jogot kap arra, hogy a nonprofit, társadalmi és civil szervezetek költségvetési sorról korlátlanul saját hatáskörben átcsoportosíthasson a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímre. Tehát a civil szervezetek, nonprofit szervezetek támogatásából el lehet venni, most a Miniszterelnökséget vezető miniszter el tud majd venni, és a kormányzati kommunikációra, az önök által sokat kárhoztatott, sokszor egyébként jogos kritikával illetett kormányzati kommunikációs sorra lehet majd rátenni korlátlanul saját hatáskörben forrást.

Lehet, hogy ez a két módosítás elkerülte az önök figyelmét. Miniszter úrtól kérdezem, hogy mi szükség van erre. Mi szükség van a civil szervezetektől elvenni a kormányzati kommunikáció javára, és mi szükség van a külhoni szervezetek támogatásából elvenni és odarakni a minisztérium saját maga költségeire, a saját igazgatására? Én azt gondolom, hogy ezek aprónak tűnő részletek, de fontos kérdések. A külhoni magyarok költségvetési csökkenését én mindig szóba fogom hozni itt az Országgyűlésben, mert azt gondolom, hogy ebben a Ház mindkét oldalában konszenzusnak kellene lennie. Legyen egy olyan minimumösszeg a költségvetésben, amit mindenképpen a határon túli magyarok támogatására, az ő intézményrendszerük, megmaradásuk támogatására kell költeni.

Feltennék még kérdést. A mostani költségvetési módosítás egyik nagy vesztese a Honvédelmi Minisztérium. A Honvédelmi Minisztériumtól ugyanis személyzeti kiadásokban a Magyar Honvédség személyi juttatásai sorról 23 milliárd forintot vesz el ez a költségvetési tervezet. Az eredeti előirányzat 353,9 milliárd forintról most 330,9 milliárd forintra csökken, azaz 23 milliárd forinttal kevesebb jut a Magyar Honvédség személyi juttatásaira adó- és közterhek nélkül.

Kérdezem miniszter urat, hogy mi szükség van erre, hiszen egyetértünk abban, hogy erős magyar honvédségre van szükség. Egyetértünk abban, hogy a honvédség munkáját elismerés illeti meg ilyen módon, ha csökkentik a személyi juttatásokat, ráadásul ilyen nagy számban, 23 milliárd forint értékben, ráadásul egy külön 1,4 milliárd forintos befizetést is a központi költségvetésben előír nekik a pénzügyminiszter. Akkor nem nehéz azt mondani, hogy ennek a költségvetési módosításnak a honvédelmi tárca az egyik nagy vesztese.

Nekem is lenne az a kérdésem, miniszter úr, hogy az a bizonyos 300 milliárd forint, amelyet a tárcáknak meg nem nevezett módon, most meg nem határozott módon az év hátralévő hónapjaiban kell majd befizetni a központi költségvetésbe, itt érinthet olyan jogcímeket, olyan költségvetési sorokat ez a 300 milliárdos befizetés, azt gondolom, amely az állam alapvető működéseit is akár veszélyeztetheti, olyan támogatási programokat, pályázatokat is veszélyeztethet. Úgyhogy erről szeretnénk többet hallani, hogy ez milyen módon kerül majd befizetésre a költségvetésbe, mert látjuk, hogy már így is vonnak el a tárcáktól összegeket, és ezenfelül a 300 milliárd forint még később kerül meghatározásra.

Én azt gondolom, hogy a költségvetésnek tükröznie kell a mindenkori kormány politikáját, értékválasztását, mire mennyit szeretne költeni, mire gondolja fontosnak. Nincsen olyan költségvetés, soha nem is lesz, és egyik országban sem volt, hogy mindenre mindig van pénz. Ilyen nincsen. Mindig priorizálni kell. Minden terület, minden miniszter el fogja majd tudni mondani, hogy az ő tárcájának a költségvetése többet is elbírt volna. Pontosan tudja ezt a miniszter úr, ahogy az elmúlt hónapokban a kollégáival már folytatott ilyen jellegű beszélgetéseket, gondolom, minden terület, aki azt gondolja, hogy a honvédelemre, a rendvédelemre, a szociális szektorra, a családtámogatásra, a külhoni magyarok támogatására, a környezetvédelemre több pénzt is lehetne fordítani, mégis az a költségvetés készítésének a művészete, hogy ebben találunk egy olyan egyensúlyt, ebben talál a mindenkori pénzügyminiszter egy olyan egyensúlyt, amely által az ország működése, bizonyos kérdésekben az előrelépés és a támogatási programok fenntartása is lehetséges.

Például hogyan számolunk több adóbevétellel, tisztelt képviselőtársaim, ha az elmúlt négy hónapban nem volt egyetlenegy nagyberuházásnak sem bejelentése, hogyan lesznek új adófizetők, új cégek Magyarországon, hogyan lesznek új munkahelyek? Hiszen gyárbezárásokról, üzembezárásokról hallottunk az elmúlt hónapokban, de gyárnyitásokról, üzemnyitásokról akár magyar tőkéből, akár külföldi idejövő tőkéből nem hallottunk.

(14.40)

Van‑e erre valamiféle program? Van‑e valami erre vonatkozó terv, hogy legyen a következő időszakban? Hiszen azzal lehet növelni a költségvetési mozgásteret: a meglévő cégek gazdasági teljesítményének növekedésével, új programok indításával és tőke idevonzásával lehet növelni a gazdasági teljesítményt és ezáltal a költségvetési mozgásteret. Márpedig az a mindenkori magyar parlament és a mindenkori magyar kormány érdeke, hogy növelni tudja a költségvetési mozgásterét, ehhez szükséges nemcsak a meglévő cégek, kis-, közepes és nagyvállalkozások megerősítése, de újak idevonzása.

Nem úgy gondolom én az új tőkének az idevonzását, hogy külföldi cégek elvégzik a magyar cégek helyett az itteni munkát, és a profitot kiviszik Magyarországról, hanem úgy gondolom, hogy külföldi tőke idejön, itt gyárat épít, itt munkahelyeket, tisztességes fizetést adó munkahelyeket hoz létre, termel, hozzáadott értéke van, és vagy kutatás-fejlesztésben, vagy innovációban, vagy termelésben olyan produktumot állít elő, amelyre a piacnak, a közép-európai piacnak igénye van.

Ezért fontos az infrastruktúra-fejlesztés, ezért fontos az egységes közép-európai gazdasági térben való gondolkodás, ezért fontos a szomszédos országokkal való gazdasági összekapcsolódás, ezért fontos az energetikai összekapcsolódás is. Ezért sürgetjük Szlovéniával az utolsó elmaradt interkonnektornak a megépítését, szlovén részről tapasztalunk itt alapvetően lassúságot, hogy megépüljön az az utolsó interkonnektor is.

Képviselőtársaim beszéltek már különböző más kérdésekről. Nyilvánvalóan a mostani költségvetési módosításban felmerülnek aggodalmak, felmerülnek kérdések, még egyszer: a külhoni magyarok támogatásának csökkentése, a civil szervezetek támogatásának csökkentése, ráadásul a kormányzati kommunikáció javára, plusz a honvédelmi kiadások jelentős megvágása. Azt gondolom, hogy ezekben a kérdésekben nekünk, mindannyiunknak tisztán kell látni, és a magyar embereknek is tisztán kell látni.

Mint ahogy miniszter úr abban is egyértelműen fogalmazott, hogy az elmúlt 3-4 hónapban miért nőtt ennyire az államadósság. Ezt is, ennek a lépésnek a jogosságát vagy a helyességét a következő évben tudjuk majd megítélni, és a következő évben tudjuk majd eldönteni, hogy ez valóban jó és helyes döntés volt‑e, vagy esetleg elhibázott döntés.

Egyelőre azt kell látni, hogy a mostani költségvetés-módosítás hagy maga után kívánnivalót, hagy kérdéseket, ezeket tettük most fel, és ezekre szeretnénk a vitában válaszokat kapni. Köszönöm szépen. ( Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)