Svéd Tamás

2026. szeptember 15.

DR. SVÉD TAMÁS egészségügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. A kormányzat és az Egészségügyi Minisztérium közösen tűzte ki célul, hogy a Magyar Orvosi Kamara minél hamarabb kapja vissza azokat a jogköröket és feladatokat, amelyek segítségével megőrizheti a hivatás tisztaságát, fejlesztheti minőségét. Ennek a helyreállítással egybekötött fejlesztésnek pedig végső soron a betegek lesznek a legnagyobb nyertesei.

Különleges pillanat ez számomra, mert mint talán többen tudják, korábban a Magyar Orvosi Kamara vezetőségének tagjaként éltem végig azt az eljárást, melynek során az előző kormányzat pártpolitikai szándékból, mit sem törődve az orvostársadalom és a betegek érdekeivel, méltatlan módon, hazugságra alapozva megszüntette a kötelező kamarai tagságot és elvette az etikai ügyek intézésének jogát és lehetőségét.

(17.20)

Most pedig itt állhatok önök előtt, és része lehetek annak a nagyszerű jogalkotási munkának, melynek révén igazságot teremtünk, és helyreállítjuk az orvosi szakmai önkormányzatiság intézményrendszerét.

Mondhatnánk azt is, hogy példátlan, amit a Fidesz tett, de valójában ugyanezt korábban már a Gyurcsány-kormány is meglépte, amikor a szakma részéről ellenállásba ütközött az általuk indított egészségügyi reform. A Fidesz tehát az általuk oly sokat ostorozott elődök nyomdokaiba lépett, és úgy döntött, hogy párbeszéd és szakmai konszenzus keresése helyett erővel hallgattatja el az egészségügyi kormányzat átalakítási terveit és azok bevezetésének módját kritizálni merészelő orvostársadalmat. Nem értették meg, és máig nem értik, hogy az egészségügyi dolgozók mellőzésével és megerőszakolásával nem lehet sikeres változásokat elérni az egészségügyben, nem értették meg, hogy az egészségügyet nem az ott dolgozók ellenében, hanem velük együttműködve lehet jobbá tenni.

Érdemes felidézni, miként jutottunk el oda, hogy a 2006-ban még a kötelező kamarai tagság visszaállítását követelő Fidesz újra, diszkriminatív módon, megszüntesse a Magyar Orvosi Kamara kötelező kamarai tagságát. 2023-ban annak lehettünk tanúi, hogy az előző kormány, ahogy már oly sokszor, egy szakmai konfliktusra, szakmai válasz helyett erőből, egyben példát statuálva egy hazug politikai választ adott.

2022 nyarának elején Takács Péter még frissen kinevezett egészségügyi államtitkárként első hivatalos megjelenésével a MOK kongresszusát tisztelte meg, és ugyanitt ígérte meg a kormányzat reformterveinek megosztását a kamarával, az orvostársadalommal legkésőbb nyár végéig. A tervek azonban sohasem érkeztek meg. Végül azokról az ősz legvégén, azok kiszivárogtatását követően, újságcikkekből értesülhettünk. A kamara által villámgyorsan elkészített kifogásokat és az ellenzéki képviselők által beadott módosító javaslatokat a Fidesz-többségű döntőbizottság lesöpörte az asztalról. Maga Takács Péter pedig cinikusan úgy reagált egy utolsó pillanatos egyeztetésen, hogy a kamara javaslatai között több jó és megfontolandó van, milyen kár, hogy a Közlöny a változtatásokkal már a nyomdában van.

A csalódott és önmagát becsapottnak érző orvostársadalom ekkor követeléseket fogalmazott meg, első pontban azonnali szakdolgozói béremelést követelve, majd a MOK országos küldöttgyűlése ezek elérése érdekében nyomásgyakorlás előkészítéséről és megkezdéséről döntött. A Fidesz-kormány által ekkor tervezett átalakítások egyik kritikus pontja volt az alapellátási ügyeletek országos átalakítása. A Magyar Orvosi Kamara és az alapellátó orvosok ezzel szemben is határozott szakmai és jogi kifogásokat fogalmaztak meg, azt átgondolatlannak, előkészítetlennek és alapjogokba ütközőnek tartva. Így a küldöttgyűlés értelmében a nyomásgyakorlás első eleme a Takács Péter által erőltetett új ügyeleti rendszer alapellátók általi bojkottálása lett. Ahelyett azonban, hogy az üzenetet megértve, a kifogásokat érdemben megvitatták volna a szakmával és korrigálták volna, kicsinyes bosszút állva, az Orvosi Kamara ellen indítottak támadást. Miután a kamara vezetősége etikai eljárás megindítását helyezte kilátásba egy, a nyomásgyakorlásban részt venni kívánó, háziorvosokat megfélemlíteni próbáló orvosszakmai vezető ellen egy jól dokumentált koncepciós eljárás során, az erről szóló hírt már ferdítő újságcikkből egy nap alatt kormányszóvivői felkérdezés lett, ahol Gulyás Gergely már az új rendszerben aláíró orvosokat fenyegető MOK-ról hazudott, hogy aztán a Semjén Zsolt által éjjel beterjesztett törvény indoklásában már azzal vádolta a Fidesz-KDNP-kormány a Magyar Orvosi Kamarát, hogy az visszaél etikai hatalmával, és az ügyeletet vállaló orvosokat fenyegeti. A valóságban a MOK pont egy ilyen vezetővel szemben helyezett kilátásba etikai eljárást, aki valótlan állításokkal és megfélemlítéssel próbálta az orvosokat az új szerződések aláírására kényszeríteni.

Ezt a törvényt a Fidesz 133 bátor képviselője ‑ sokan elfogytak mostanra ‑ a benyújtástól számított 24 órán belül megszavazta nagyjából három nap alatt, végigvíve egy koncepciós eljárást egy 40 ezer taggal rendelkező független szakmai szervezet ellen, a védekezés, fellebbezés lehetőségét is megtagadva tőle. A törvény elfogadásával egy hazugságra hivatkozva megszüntették a kötelező kamarai tagságot, és elvették a kamarától a szakmai etikai eljárások intézésének jogát és lehetőségét.

Minden elemében hazug volt tehát az az eljárás, amit az előző kormány lefolytatott az Orvosi Kamarával szemben. Mindennek tetejébe míg anno a Gyurcsány-kormány a kötelező orvosi kamarai tagság eltörlésekor a kamarából való aktív kilépést tette lehetővé, addig a Fidesz-kormány az önkéntes tagnak maradást kötötte rövid határidővel megteendő nyilatkozathoz. A szakma felháborodásának és a saját kamarájuk iránti szolidaritásának mértékét mutatja, hogy a tagság kétharmada, közel 35 ezer orvos, fogorvos, diplomás tett aktívan azért, hogy a MOK tagja maradhasson, a szakmai szervezet túlélje az ellehetetlenítési kísérletet. Nagyon szépen köszönjük nekik ezúton is.

Tisztelt Ház! Mára bebizonyosodott, hogy az önkéntes kamarai tagságon alapuló köztestületi működés számos anomáliával jár, különösen a szakmai etikai felelősségi rendszer működik elégtelenül. Mielőtt még az etikai ügyek intézését a Belügyminisztériumtól megkapó Egészségügyi Tudományos Tanács védelmében az ellenzéki padsorokban felzúdulás kezdődne, szeretném jelezni, hogy ezen megállapítás nem tőlem származik, hanem 2011-ben dr. Réthelyi Miklós, az akkori Fidesz-kormány nemzeti erőforrásokért felelős minisztere mondta a kötelező kamarai tagság visszaállítását biztosító törvényjavaslat parlamenti vitáján.

Dermesztő, hogy mennyire aktuális ez a kijelentés most is, és még dermesztőbb, hogy honnan hová jutottak el az egymást követő Fidesz-kormányok. A következmények ugyanis ma sem kevésbé súlyosak, mint akkor. Miközben korábban a MOK etikai kódexe alapján súlyos etikai vétség esetén a vétkes orvos kamarai tagságát fel lehetett függeszteni, vagy akár ki is lehetett zárni, így lényegében az orvostársadalomból kivetve és az orvosi munka végzésétől végérvényesen eltiltva az illetőt, 2023 után a BM-hez tartozó ETT által vitt új etikai rendszerben már nem volt ilyen lehetőség. A legsúlyosabb általános szankció a pénzbírság lett, illetve vezetői megbízásból lehetett időlegesen eltiltani az érintettet. Eljutottunk tehát oda, hogy az etikátlan viselkedést pénzzel meg lehetett váltani. Ez teljesen ellentétes az orvosi hivatás alapelveivel, és ami még fontosabb, a betegek biztonságát és bizalmát is veszélybe sodorja.

Mindemellett az azóta eltelt idő a szakmai kifogások mellett a háziorvosok több akkori jogi aggályát is igazolta. A Kúria kimondta, hogy bár a háziorvosokat ügyeleti kötelezettség terheli, annak ellátásához szerződés szükséges, nem lehet egyszerűen egyoldalúan meghatározott szerződést rájuk kényszeríteni. Sőt, nemrégiben az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az orvosi ügyeleti rendszer korábbi szabályozásának egyes részeit.

Az előző kormányzat tehát a szakmai kritikára hazugságokkal indokolt politikai választ adott, mi viszont abban hiszünk, hogy a szakmai kérdésekre szakmai válaszokat kell adni, a szakmai szervezetekre pedig partnerként kell tekinteni, a szakma oldaláról érkező kritikát nem politikai támadásként kell értékelni, hanem jobbító szándékú jelzésként. Ezért is állítjuk most helyre a kötelező kamarai tagságot, és ezért kerülnek vissza a szakmai etikai eljárások a Magyar Orvosi Kamarához.

Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a törvényjavaslat pár lényegesebb pontját! A legfontosabb változás, hogy a módosítás visszaállítja a Magyar Orvosi Kamara tekintetében a kamarai tagsági kötelezettséget, így egészségügyi tevékenységet orvosok, fogorvosok és korábban a kamarához tartozó egyéb diplomások esetében is csak az végezhet, aki tagja a szakmai kamarának. Az egységesen kötelező tagság biztosítja, hogy a kamara valamennyi tagja tekintetében egységes szakmai és etikai követelményeket érvényesíthessen, valamint teljeskörűen elláthassa a törvényben meghatározott közfeladatait. Megerősíti az egészségügyben működő szakmai kamarák köztestületi szerepét és bővíti közreműködési jogosítványaikat annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátórendszert érintő szakmai döntések előkészítésében és véleményezésében érdemben részt vehessenek.

A módosítás biztosítja, hogy az egészségügyben működő szakmai kamarák a feladatkörüket érintő jogszabályok és jogszabály-módosítások kezdeményezésével élhessenek, valamint az egészségpolitikai jogalkotás koncepcionális szakaszába is bevonásra kerüljenek. A közigazgatási egyeztetés során fennálló véleményezési joguk változatlanul megmarad. A szakmai szabályozás fejlesztése érdekében a kamarák jogosultak lesznek az egészségügyi szakmai irányelvek, ellátási protokollok és módszertani levelek véleményezésére. Közreműködnek a továbbképzések szakmai tartalmának kialakításában, a kötelező továbbképzések témaköreinek meghatározásában, valamint részt vesznek a szakmai, tárgyi és személyi minimumfeltételek kidolgozásában.

A szakmai kamarák részt vesznek továbbá a szakmai képzőhelyek akkreditációjában, a szakképzések minősítésében, továbbá véleményezik az egészségpolitikát, az egészségügyi tevékenység szervezeti és működési rendjét, valamint a fejlesztési irányait érintő állami, egészségbiztosítási és önkormányzati döntések tervezeteit. A szakmai, önkormányzati intézmények részvételének biztosítása érdekében a szakmai kamarák, szakterületüknek megfelelően tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhatnak a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi gyógyintézetek kórházi felügyelőtanácsaiba és az egészségtudományi felsőoktatási intézmények klinikai központjainak tanácsaiba.

A kamarák a transzparencia biztosítása érdekében évente tájékoztatják az Országgyűlés illetékes szakmai bizottságát tevékenységükről az egészségügyi szakmai önkormányzat működésének tapasztalatairól, valamint a hivatás helyzetéről. A módosítás biztosítja, hogy az egészségügyi intézmények vezetői kinevezésének előkészítése során, valamint a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben való munka végzésére irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása tekintetében a szakmai kamarákat véleményezési jog illesse meg.

(17.30)

A kamarák további javaslatot adhatnak a jelölt alkalmassága tekintetében is. A továbbiakban a szakmai etikai eljárások részletes szabályai korszerűsítésre kerülnek annak érdekében, hogy az eljárások gyorsabbá, átláthatóbbá és a tisztességes eljárás követelményeinek megfelelőbbé váljanak.

A módosítás értelmében a meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozásnak minősül, amelyet az állam adóhatósági adók módjára hajthat be. Láthatják tehát, hogy nem egyszerűen vissza akarjuk állítani azt a korábbi működési modellt, amelyet a korábbi kormányzat pártpolitikai érdekek mentén tönkretett, hanem meg is erősítjük a szakmai kamarákat. Nagyobb szerepet kapnak a jogalkotásban, az egészségpolitikai döntések előkészítésében, a szakmai szabályozásban, az oktatásban, a továbbképzésben és a minőségbiztosításban. Bár elsőre talán úgy tűnhet, hogy az előttünk álló törvényjavaslat elsősorban a szakma számára jelent fontos változást, a javaslat valójában messze túlmutat a szakmai kamarák jövőbeni működésének egyszerű módosításán.

A mindennapi betegellátásban is óriási jelentőséggel bír, hogy milyen jogkörökkel vértezik fel az egészségügy területén működő szakmai kamarákat. A szakmai önrendelkezés kiszélesítése elsősorban a beteget védi és a betegellátás színvonalát erősíti. A szakmai nézőpontok erősítése az egészségügyben végső soron a beteg érdekét szolgálja. A jobb munkakörülményeket és szakmailag megalapozott döntéseket kiharcolni képes orvosok, fogorvosok és egészségügyi dolgozók pedig végre arra koncentrálhatnak, ami a legfontosabb, amiért ezt a nemes hivatást választották: a betegek gyógyítására.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal európai mércéhez akarjuk igazítani a hazai egészségügyi kamarai rendszert: erős szakmai önkormányzatiság, valódi szakmai felelősség és valódi partnerség az állam és az orvostársadalom között, valamint a kamarák közötti egyenlőtlenség megszüntetése a magasabb színvonalú betegellátás érdekében. Kérem ezért önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ( Taps a kormánypárt soraiban.)