Lukács Gábor (TISZA)
LUKÁCS GÁBOR (TISZA): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Hát, nem egy könnyű feladat az, hogy ne reagálhassunk az előbb elhangzottakra. Itt képviselőtársammal pont arról beszélgettünk, vajon hányszor fogják megemlíteni Seszták Miklós vagy Hankó Balázs nevét. ( Derültség a kormánypárti padsorokban. ‑ Magyar Péter: Toroczkai elvtárs…) Hát, mind a ketten nyertünk, mert ez egyetlenegyszer sem hangzott el.
(14.10)
Engedjék meg, hogy a plenáris ülés iránt érdeklődőknek egy kicsit megvilágítsam azt, hogy mi is a mentelmi jog fogalma, hiszen azért erről is beszélt a miniszterelnök úr. A mentelmi jog történelmi hagyománya egy nagyon szép és nemes hagyomány, hiszen a törvényhozó testület függetlenségének megóvásáért hozták létre, és azért, hogy megvédjék az uralkodó vagy más külső hatalmi ágak politikai befolyásolásától. Ez a választók akaratából létrejött garancia a parlament zavartalan működéséhez.
Mindenki tudja, hogy 16 éven keresztül a legfőbb ügyésznek is járt a mentelmi jog, de például mentelmi jog illette meg a volt Szuverenitásvédelmi Hivatal volt vezetőjét is. Egy olyan hivatal vezetőjének volt tehát mentelmi joga, amely nagy ívben elkerülte az olyan függetlenségi kérdéseket, hogy mit csináltak, mondjuk, az orosz hackerek a Külügyminisztérium adatbázisában, vagy olyan vezetőt védett, aki képes volt civileket zaklatni, akik az akkugyárak szennyezései ellen emelték fel a hangjukat. Ezekből a példákból is jól látszik, hogy az Orbán-rezsim és maga a rendszer is miként játszotta ki ezt a fontos intézményt a saját érdekei kiszolgálására.
A jövőben tehát nem lehet, hogy a mentelmi jog egyfajta kibúvó legyen, nem lehet, hogy a képviselők a mentelmi jog mögül kicsúzliznak a közélet szereplőire, majd a markukba nevetve visszabújnak újra, és akiket célba vettek, azok kiszolgáltatva, tehetetlenül álljanak, mert nem tudnak a becsületsértésért, rágalmazásért vagy akár a köztörvényes ügyekért visszavágni, elégtételt találni.
És ha már köztörvényes ügyek, idézet következik: „A cél, hogy a köztörvényes ügyekre ne legyen érvényes a mentelmi jog.” Ez egy olyan álláspont, amellyel egyet is tudunk érteni, tudniillik ezt a mondatot 2010. március 23-án, a választások előtt mondta a Fidesz akkori alelnöke. Ezeket a szavakat azonban a választások után nem követték tettek.
A mentelmi joggal rendelkező személyt tehát letartóztatni vagy őrizetbe venni csak tettenérés esetén lehet, márpedig a fehérgalléros bűnözők módszerei különböznek, mondjuk, a besurranó tolvajok módszereitől. Ezek a fehérgalléros bűnelkövetők nem egy lopott lapostévével állnak éjjel 2-kor a kerítés tövében, akibe még a házőrző kutya sem mer beleharapni, hanem zavaros céghálók, mutyik, összefonódások szövevényében játsszák ki maguknak a magyarok pénzét.
A mentelmi jog célja tehát az, hogy a képviselők zavartalanul végezhessék a munkájukat, és ez nem az a munka, hogy régi kollégiumi szobatársaknak, focis csapattársaknak, ne adj’ isten, „tesókáknak” (Derültség a kormánypárt soraiban.) közpénzzel megtömjék a zsebeiket.
A miniszterelnök úr említette az Elios-ügyet. Csak annyit mondanék, hogy az OLAF részletes jelentésében írta le a túlárazást és a szabálytalan pályáztatást, a kartellezést. A nyomozást 2018. január 22-én rendelték el, és alig tíz hónappal később, 2018 októberében bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást. Illetve a miniszterelnök úr említette a Farkas Flórián és a „Híd a munka világába” programot. 2015-ben indult az eljárás, 2016-ban még a kormány is elismerte, hogy visszaélések történtek, ennek ellenére a NAV 2022-ben, tehát hét évvel később megszüntette a nyomozást, nem tudták bűncselekmény elkövetését megállapítani.
Milyen érdekes, hogy számos ügyben nem született ítélet, lezárták a nyomozást vagy hosszú évek elteltével sem történt semmilyen előrelépés. Miért?
„Az ügyészség állapota ma rendkívül rossz, még a saját jelenlegi vezetőik szerint is” ‑ ezt már Baka András köztársasági elnök úr mondta a parlamentben. Az ügyészségnek többek között éppen azokban az ügyekben kellene függetlenül és következetesen eljárnia, amelyekről ma itt beszélünk. Tehát a következő legfőbb ügyésznek nemcsak szakmailag kell alkalmasnak lennie; képesnek kell lennie arra is, hogy erősítse az ügyészségbe vetett bizalmat. Csak zárójelben, nagyon halkan szeretném megjegyezni, hogy annak, aki nem lopott, aki nem vett részt korrupcióban, nem játszott át vagyonokat, annak semmilyen félnivalója nincs, annak nem kell rettegnie az általuk képzelt önkénytől és leszámolástól.
Még egy gondolat a mentelmi jogról. Azt gondolom, hogy ez fontos üzenet a választók számára is. A demokráciát úgy tudjuk együtt jól működtetni, ha ők is résen vannak. A választók is figyeljenek, és ha hibát észlelnek, ha úgy érzik, nem az érdekeikért működik a képviselőjük, akkor ők is jelezzék azt. Április 12-én pontosan ez a népakarat söpörte el a magát uralkodó osztálynak képzelő képviselők világát, hiszen, utolsó idézet: „A mentelmi jog függőséget okoz” ‑ mondta ezt 2025 októberében az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor. Most már értjük, hogy kikre és mire gondolt. Köszönöm szépen. ( Taps a kormánypárt soraiban.)